Az első kínai fotó a Holdról

Az első kínai fotó a Holdról
Kínában bemutatták a Holdról készült első olyan fényképet, amelyet az október végén felbocsátott és azóta Hold-körüli pályára állt Holdistennő 1 elnevezésű szonda továbbított az irányítóközpontba.

Ven Csia-pao kínai miniszterelnök a programban részt vevő tudósok jelenlétében rántotta le a vörös leplet a bekeretezett, nagyméretű fekete-fehér képről a pekingi űrközpontban. A fotó a Hold kisebb-nagyobb köralakú kráterekkel szabdalt, hepehupás felszínét ábrázolta. A befogott terület 460 kilométer hosszú és 280 kilométer széles, s a Hold déli szélességének 54–70. foka, valamint a keleti szélesség 57–83. foka által behatárolt felszínét mutatja be.

Háromdimenziós felvételek

A kép a kisbolygó felföldjének egy jellemzően plagioklász földpáttal borított részéről készült, amelyet különböző méretű kráterek és sziklaformációk tesznek mozgalmassá. „A fotó jobb felső sarkában látható sötét folt a kemény vulkanikus kőzet, a bazalt jelenlétére utal” – magyarázták az űrközpont tudósai. Az ünnepélyes keretek között bemutatott képen kívül további 19 kép futott be a Hold-szondától, amely CCD-kamerájával 60 kilométer szélességű szeletekben fotózta az égitest domborzatát. A beérkezett háromdimenziós felvételeket november 20–21-én készítette az október 24-én Kína délnyugati, Szecsuan tartományából felbocsátott, 2350 kilogramm súlyú szonda. A legenda szerint a Holdra repült kínai istennőről elnevezett űrszonda nyolc mintagyűjtő felszerelést vitt magával, köztük a speciális mérőeszközökön kívül egy sztereokamerát. A tervek szerint négy tudományos célkitűzést kell teljesítenie: ezek közül csak egyik a háromdimenziós képek továbbítása, emellett elemzi a felszínről begyűjtött adatokat, megvizsgálja a regolith (a Holdat borító laza kőzet) és a felszíni porréteg természetét, és kutatja a Föld és a Hold kapcsolatát.

Hosszabb küldetés

A november 7-én orbitális pályára állt Holdistennő 1 szondát egyéves keringésre tervezték, de a gondos manőverezésnek köszönhetően az irányítóknak sikerült annyi üzemanyagot megtakarítaniuk, amennyivel meghosszabbíthatják a küldetését. „A szatellit különböző begyűjtött adatokat küld vissza, amelyeket a nemzetközi megállapodások szerint megosztunk majd a világ tudósaival” – ígérte a kínai űrközpont egyik illetékese. A lendületesen fejlődő ázsiai űrkutatás sikeres kínai bemutatkozását követően már a közlejövőben Japán és India is hasonló eredményekkel akar előállni a Hold-kutatás terén. A kínai vezetők azonban cáfolták, hogy a térség országai között valamiféle űrverseny lenne kibontakozóban.