Az elkerülő út lenne a megoldás Nagyszalontán

Az elkerülő út lenne a megoldás Nagyszalontán
A múlt héten történt súlyos nagyszalontai közúti baleset újabb bizonyítéka annak, hogy mihamarabb meg kell építeni a várost elkerülő közutat. A közlekedésbiztonság és a helyi infrastruktúra ügyében kérdeztük mi is Török László polgármestert.

A sors kegyetlen fintora, hogy a nagyszalontai helyi tanács éppen azon a napon, május 11-én fogadta el a várost elkerülő út hatástanulmányát, amikor a szörnyű baleset történt, amelyben egy közel másfél éves gyermek és nagymamája halálát okozta egy kanyarban felborult teherautó. Egy nappal később helybeliek egy csoportja gyűlt össze a nagyszalontai polgármesteri hivatal előtt, később találkoztak is a városvezetéssel követelve azt, hogy az önkormányzat tegyen lépéseket a főutak biztonságosabbá tétele érdekében.

Megoldási javaslat

A közlekedésbiztonság és a helyi infrastruktúra ügyében kérdeztük mi is Török László polgármestert, aki elmondta: „Nagyszalonta önkormányzata 1990 óta azt szorgalmazza, hogy épüljön a várost elkerülő út. Tisztában vagyunk azzal, hogy nálunk nagyobb városoknak sem sikerült ezt mindmáig elérniük. Sőt, vannak olyan Nagyszalonta nagyságrendű települések is, amelyek nálunk nagyobb forgalmat bonyolítanak le, például Élesden tizenöt ezer autó halad át egy nap, míg Nagyszalontán ez a szám hétezer. Ennek ellenére egyetlen szalontai helyi tanácsos és egyetlen polgármester sem adta fel azt az elképzelést, hogy a fő megoldás az elkerülő út.

Hatáskör nélkül

A polgármester kifejtette: a gépkocsik számának a növekedésével és a teherforgalom még intenzívebbé válásával immár égetővé vált egy a város elkerülő út építése. Annál is inkább, mert két olyan út is áthalad a városon, amely jelentős teherforgalmat bonyolít le: az egyik a Romániai Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) kezelésében lévő 79-es országút, amely Nagyvárad-Arad irányban szeli ketté Nagyszalontát, a másik pedig a Nagyvárad-Tenke irányába haladó 79-es megyei út, amelynek tulajdonosa és fél éve immár kezelője is a Bihar Megyei Tanács. Az önkormányzat szempontjából a legnagyobb probléma az, fejtette ki Török László, hogy a helyi önkormányzat ezeken az utakon semmilyen beruházást nem végezhet, de semmilyen más beavatkozást sem eszközölhet, még egy zebrát sem festhet fel, lévén, hogy nem az önkormányzat az utaknak a kezelője.

Állam az államban

Kifejezetten szerencsétlen a helyzet a CNAIR kezelésében lévő országút esetében, hiszen, mint Török László kifejtette, az önkormányzat évek óta levelezést folytat a társasággal, egy sor kérést fogalmazott meg, de ezeket a CNAIR (és elődje, a CNADNR) sorra elvetette. „Kértünk például átjárókat, kértük a szintkülönbség emelését a járdák és a közút között, kértük, hogy tegyenek biztonságosabbá bizonyos körforgalmakat, illetve kanyarokat, de azt a választ kaptuk, hogy a Nagyvárad-Arad országút (ehhez tartozik a Nagyszalontát átszelő szakasz is) jelenleg felújítás alatt áll. A kivitelező az Astaldi nevű cég, és a munkálatok megfelelnek minden biztonsági előírásnak.” Török László rosszallását fejezte ki a CNAIR működésével kapcsolatban, amelyik szerinte egy állam az államban. Mint elpanaszolta: „a Fő utcai járda felújításakor négy hónapig tartottak bennünket válasz nélkül”. Szerencsére a megyei út kezelőjével, a Bihar Megyei Tanáccsal sokkal jobb az együttműködés, tudtuk meg a polgármestertől. A megyei tanács fél évvel ezelőtt átvette a várostól a a megyei út nagyszalontai szakaszának a kezelését, és pályázatot nyújtott be a Helyi Fejlesztési Országos Programhoz (PNLD), melynek nyomán várhatóan hamarosan elkezdődhet a munkálat.

Körgyűrű

A Nagyszalontát elkerülő út ügyére visszatérve Török László elmondta, hogy egy ilyen projektet csak kormánytámogatással lehet megvalósítani, egyrészt azért mert rengeteg pénzbe kerül, másrészt pedig azért, mert az út nem csak Nagyszalonta, hanem a közeli Madarász település területén is áthaladna, márpedig egy önkormányzat nem költhet pénzt sem tervekre, sem kivitelezésre olyan helyre, amely nem az ő adminisztratív területéhez tartozik. Ez utóbbi gondot egyébként a megyei tanács megoldotta azzal, hogy tavaly ősszel létrehozta Bihar Megye Fenntartható Fejlesztési Egyesületét, melynek tagjai a tanácson kívül a Bihar megyei városok is, és ez az egyesület elkészíttette a szalontai elkerülő út dokumentációját. Az elkészített, és a nagyszalontai helyi tanács által megszavazott hatástanulmány szerint a körgyűrű megépítése mintegy hatvan millió euróba kerülne, ami Nagyszalonta elmúlt huszonöt évi költségvetésének teljes összegét teszi ki, tehát ha a városnak saját pénzből kellene megépítenie az elkerülő utat, ez azt jelentené, hogy az önkormányzat negyed századig semmi másra nem tudna semmit költeni, mondta a polgármester. Ezért is szükséges, hogy a kormány asztalára kerüljön ez a kérdés. „Cseke Attila szenátornak már volt több tárgyalása ezügyben a szaktárcával, és bízom benne, hogy a körgyűrű megépítésének a folyamata a közeljövőben elindul. A tervek szerint az elkerülő út kivezetné a forgalmat a Iosif Vulcan utcai új ipari zónába is. Most állunk a legközelebb ahhoz, hogy elkezdődjön valami a körgyűrű ügyében, de hogy mikor épül meg, az függ attól is, hogy milyen és mennyire komoly cég nyeri meg a kivitelezést.”

Pap István