Az elkallódott fiú

Fotó: Bíró István
Fotó: Bíró István
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Franz Kafka Amerika című regényének színpadi változatát mutatja be.

A sajtótájékoztatón Visky András, a Kolozsvári Magyar Színház művészeti igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a Kafkai műnek több színpadi változata van. A mostani egy új színpadi adaptáció. A mű időszerűségével kapcsolatban elmondható, mi az emigráció korszakában élünk. A darab főszereplője egy 16 éves „srác”, aki Prágából Amerikába emigrál.

Az elkallódott fiú

Franz Kafka (1883- 1924) a 20. század egyik legkiemelkedőbb írója. Regényei: A per, A kastély, Amerika, melynek eredeti címe Az elkallódott fiú, amelyet 1911- 1914 között írt. Sajnos nem fejezte be. A regényt szerkesztette Max Brod, posztumusz 1927-ben tette közzé. Érdekes, hogy Franz Kafka soha nem járt Amerikában. Olvasmányélménye- Benjamin Franklin önéletrajzi írása- ihlette. Ez a Kafkai mű kevésbé ismert. Pozitívabb kicsengésű, mint a többi műve. A főszereplő 16 éves Karl Rossmann, életerős, határozott egyéniség. Szülei Amerikába, New Yorkba küldik, mert otthon teherbe ejtette a cselédlányt. Áthajózva az óceánon, a hajó ablakából megpillantja a napfénybe fürdő Szabadság szobrot, kezében nem fáklyát, hanem kardot lát. Amerikában élő gazdag nagybácsival találkozik, aki segíti és bevezeti az ottani életbe, a gazdagok és nagytőkések világába, amely különbözik az európaitól. Egy idő után, az ifjú ellentmondásba kerül a gazdag nagybácsival, aki elhatározza, hogy nem fogja többé támogatni a fiút, és elküldi. Így válik lehetővé, hogy Karl az amerikai élet másik arcát is megismerje. Az átélt megpróbáltatások nem okoznak lényegi változást a személyiségében, de érzi, egyre inkább eltávolodik az amerikai álomtól. Találkozik két szélhámossal, akik rögtön rájönnek újdonsült ismerősük naivságára. A két szélhámos, Robinson és Delemarche, elveszi tőle a pénzét. Próbál megszabadulni tőlük. Munkát talál az egyik szállodában, ahol pikolónak alkalmazzák. De az úgynevezett jó akarói itt is megtalálják. Nagyon megkeserítik az életét. Ennek következtében folyamatos igaztalanság éri. A portás hatalmaskodása, a rendőrségi zaklatás nehézzé teszi az életét. Végül az Oklahomai Természeti Színház alkalmazottja lesz. Ahol rájön arra, hogy hatalmas gépezetbe került. Eltávolodik az amerikai álomtól. A szerző a regényt nem fejezte be.

A regény színpadi adaptációja

A Kolozsvári Magyar Színházban Franz Kafka Amerika című regényét színpadra alkalmazta Iva Klestilová és Michal Docekal. Az adaptáció magyar változata Vörös István fordításának felhasználásával készült.
Szereposztás: Karl Rossmann: Bodolai Balázs. Nagybácsi /inas: Bács Miklós. Klára / Tereza: Györgyjakab Enikő. Első tiszt / Konferanszié/ Fjodor / Brunelda: Dimény Áron. Főpincér / Schubal: Albert Csilla. Green / Főszakácsnő: Panek Kati. Robinson: Viola Gábor. Delamarche: Váta Loránd. Vámos / Kapitány / Pollunder: Orbán Attila. Fűtő / Diák: Sinkó Ferenc. Utasok, táncosok, az Oklahomai Természeti Színház társulata és közönsége.
Rendező: Michal Docekal. Dramaturg: Visky András. Díszlettervező: Martin Chocholusek. Jelmeztervező: Zuzana Bambusek. Zeneszerző: Ivan Acher. A rendező munkatársa: Szabó G. László. Rendezőasszisztens: Viola Gábor. A dramaturg munkatársa: Deák Katalin. Ügyelő: Györffy Zsolt.
A felsoroltakból láthatjuk, a Kolozsvári Állami Magyar Színház ez alkalommal is jelenlegi életünkre vonatkozó alkotást tűzött műsorára, amely „Kafkai módon” szemléli a világi eseményeket. Remélhetőleg Kolozsvár közönsége az abszurd világlátásból is jelesre vizsgázik. Eltávolodik az amerikai álomtól.

A szabadságról alkotott álomvilág

A sajtótájékoztatón a rendező indokolta, miért választotta ezt a témát. „Karl Rossmann- mi vagyunk. Mi, a kommunista rendszer országaiból huszonöt évvel ezelőtt, akárcsak Karl, nagy lelkesedéssel és várakozással léptük át a szabad világ kapuját, de hamarosan felismertük annak – vagyis az oly nagyon vágyott „Amerikának”- határait, útvesztőit és veszélyeit”. Azt akarta, mondta a rendező, hogy egész idő alatt jelen legyen egyfajta teatralitás abban a világban, amelyben közlekedik. Ezt a megoldást azért választotta, hogy a néző, a történet főszereplője kellőképpen elbizonytalanodjon. Mindez kifejeződik a figurák kettős arcában. Györgyjakab Enikő kettős arca: egyrészt erőszakos fenevad, másrészt megváltó kislány. A történet során Karl tapasztalatai egyre negatívabbak. Amint Michal Docekal mondta: „Azok az emberek, akikkel találkozik, már a perverzitás határán mozognak.” Kezükben a hatalom, amely sok nevetséges helyzetet szül.
Az előadás ünnepi megemlékezést jelent a Vasfüggöny lehullásának 25. évfordulójára, kifejezve tiszteletét is. Hasonlóságot fedezhet fel a néző Karl élete és a posztkommunista országokban élők sorsa között.
Olyan előadásról van szó, amelynek sok szereplője van, amely izgalmassá teszi az előadást. Kafka darabjában az emigráció fontos kérdés. A nemzetiségi kérdés a Kafkai műben élesen fogalmazódik meg. Amerika a bevándorlók országa. Karl olyan világgal találkozik, melyben a pénz, a szex, az erőszak és a hatalom meghatározó tényező. Michal Docekal szerint: „Szemtanúi vagyunk annak, ahogy Karl Rossmann a nemzetiségi gyűlölködéssel, a szociális igazságtalansággal, a pénz és a hatalom, a munkanélküliek, és hajléktalanok világával találkozik. A végén ő maga is az új világ rabszolgájává válik…Ekkor szembesül társadalmunk rideg elutasításával, amelyet a
Diák fogalmaz meg: Hagyj fel minden reménnyel!”

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter