Az együttműködés előnyei és kihívásai

Az együttműködés előnyei és kihívásai
Nagyvárad – A határ menti együttműködés francia és magyarországi modelljeiről, a nemzetközi gyakorlatról volt szó a mai nemzetközi konferencián, mely a városháza dísztermében zajlott.

 

A rendezvényt Franciaország hazai és magyarországi Nagykövetsége, a Francia-Magyar Kezdeményezések Egyesülete, a Határ Menti Kezdeményezések Közép-európai Központja szervezte a Nagyváradi Polgármesteri Hivatallal, valamint a Nagyváradi Metropolisz Övezet Egyesülettel közösen.

Területi együttműködés

Ciprian Barna, a Nagyvárad Metropolisz Övezet vezérigazgatójának köszöntő szavai után Mircea Mălan nagyváradi alpolgármester hangsúlyozta ki a határ menti együttműködés szerepét. Az elkövetkezendő időszakra vonatkozó európai kohéziós politika egyre fontosabb szerepet szán az európai területi együttműködési csoportosulásoknak, s ebben a kontextusban egyre fontosabbá válik a határ menti együttműködésre vonatkozó tapasztalatok megosztása – mondta az alpolgármester.

Caroline Socié, a hazai Francia Nagykövetség attaséja szintén a tapasztalatok megosztásának szerepére hívta fel a figyelmet. Az első határ menti csoportosulások 2006-ban jöttek létre, lényeges, hogy az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat, különböző nézőpontokat megvitassák.

Szintek

Francois Laquiéze, a magyarországi Francia Nagykövetség tanácsosa a határ menti együttműködés három szintjét vázolta fel. Az európai szint ismertetése során szólt arról, hogy egykor milyen nehéz volt átkelni az országhatárokon, s most, az Európai Unión belül mennyivel másabb ez, illetve arról, hogy a határ menti együttműködés megerősítésében mennyire nagy szerpe van az unió kohéziós politikájának. Ami pedig az államok szintjét illeti: régebben a határ menti településeket hátrányos megkülönböztetés érte, hangzott el, s pédául Strasbourgnak sok hátránya származott a Franciaország és Németország közötti konfliktusokból. Az ilyen jellegű hátrányok ellensúlyozásaképpen alakult meg Franciaországban a DATAR szervezet, mely a jelen konferenciát is támogatta. A harmadik szint a regionális közösségek szintje – ezen a szinten szükséges meghaladni az országhatárokban való gondolkodást, megtalálni a közös hangot a kultúrák közötti párbeszéd során.

Térségfejlesztés

Dr. Rétvári Bence, a magyarországi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára visszaemlékezett arra, hogy egykor micsoda stressz volt átjutni a román-magyar határon, most pedig ugyanez „csak egy lassítás, s egy mosoly a határőr részéről”. A következő lépés az lesz, hangzott el, amikor Románia is a szabad közlekedési zóna részévé válik, s akkor „még csak lassítás sem lesz”. Mint hozzátette: „Nem hiszünk a kettős mércében, ha Románia teljesítette az elvárásokat, akkor Románia is be kell kerüljön az Schengeni Övezetbe”. Mint elmondta, lassan a 2007-2013 évi uniós támogatások végére értünk, a források kezdenek apadni, s ezért is fontos megállapítani a következő időszak prioritásait, megbeszélni azokat a területeket, ahol fel szeretnénk majd használni az uniós pénzeket. A korábbiakban az a kritika hangzott el, hogy a fejlesztési alapok elaprózódtak, a pályázók nem a hosszútávú fejlesztést tartották szem előtt. Fontos, hogy mostantól térségfejlesztési stratégiákban gondolkozzunk, egymásra épülő, egységes fejlesztésben. Az államtitkár kihangsúlyozta a szaktárcák szerepét, s azt is kijelentette: a következő uniós források megérkeztéig a minisztérium akár anyagi támogatást is nyújt abból a célból, hogy ne kerüljenek veszélybe a már kialakult együttműködések, társulások.

Mozgásban tartani.

Kalmár Ferenc magyarországi országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Magyar-Francia Baráti Tagozatának elnöke románul szólalt fel. Mint mondta, Brassóban született és sokáig élt Nagyváradon, illetve környékén. A Nagyvárad és Debrecen közötti együttműködés már gyermekkorában is létezett, de a kommunizmus évei alatt nagyrészt megszakadt – ám például a Félixfürdőn nyaraló skandináviai túristákat még ebben az időszakban is rendszeresen átvitték egy debreceni, illetve hortobágyi kirándulásra. A jelenlegi gazdasági körülmények közepette fontos minden eszközt felhasználni arra, hogy a gazdaság „mozgásban legyen”, hiszen ez mukahelyeket teremt és az életszínvonal növekedéséhez vezet.

A későbbiek során szekcióülésekkel folytatódott a konferencia. Ezeken belül szó esett az állam szerepéről a határ menti együttműködések alakításában, az európai területi társulásról, mint az európai pénzalapok felhasználásának megkerülhetetlen eszközéről, valamint a határon átnyúló együttműködés intézményesülésének szükségletéről.