Az egészségünk és a történelmünk a tét

Az egészségünk és a történelmünk a tét
A verespataki bányaberuházás, és ennek súlyos, egészséget, környezetet, valamint kulturális örökséget károsító hatásai ellen tüntettek vasárnap délután Nagyváradon is.

Románia nagyvárosaiban, köztük Nagyváradon is tiltakozó megmozdulásokat szerveztek civilek a verespataki ciántechnológiás bányaberuházás ellen. A váradi megmozdulásra több mint háromszázan jöttek el a Széchenyi térre (Traian park) a Bihar Megyei Prefektúra székhelye elé. Bokor András, az esemény egyik szervezője lapunknak felhívta a figyelmet arra, hogy sokkal nagyobb a tét egyetlen falu megmentésénél. „A probléma szerintünk nem pusztán Verespatak, noha a legtöbb városban átvették a Mentsük meg Verespatakot szlogent. De ez az üzenet nem feltétlenül fedi le a helyzetet, sőt, inkább csak elvonja a figyelmet a legfontosabb részletekről, mert mi azt szeretnénk, ha megmaradnának a történelmi értékeket képviselő falvak és hegyek, és arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy milyen hatással van ez a beruházás saját környezetükre és egészségükre.” A szervező így folytatta: „Az embereket, bár ezt maguknak sem akarják bevallani, nem érdekli, hogy egy falu eltűnik. Legalábbis nem annyira, hogy saját idejüket és energiájukat áldozzák arra, hogy tegyenek ellene valamit, mert mindenkinek megvan a saját problémája. De hogyha az emberek megértik azt, hogy ez a beruházás milyen mértékben befolyásolja a mindennapi életüket, akkor lehet, hogy már szánnak rá időt a meglévő problémáik mellett.” Bokor András elárulta: „ahhoz, hogy megváltoztassuk a jelenlegi kormányálláspontot, arra van szükség, hogy mindenki aki ezt ellenzi, a saját felelősségének érezze, hogy tegyen ellene valamit. Most gyűjtjük az elérhetőségeket, hogy a jövő hétre szervezzünk egy átfogóbb tájékoztatási kampányt.” Mint mondta, arra kérik a beruházást ellenzőket, hogy keressék meg választási körzetük parlamenti képviselőjét, és fejtsék ki nekik azt, hogy miért tartják rossznak a bánya megnyitásának tervét.

Becsapják a bányászokat

A tüntetésen aláírásgyűjtés is zajlott. A megjelentek egy petíciót írtak alá, amelyet a szervezők eljuttatnak a Bihar megyei parlamenti képviselőkhöz, hogy világossá tegyék a politikusok számára a saját álláspontjukat a verespataki beruházás ellen, mondta az Erdély Onlinenak a helyszínen Catalin Popa az Academia Civica képviselője. Popa hozzátette, hogy ezzel a petícióval is szeretnék hozzásegíteni legalább a Bihar megyei politikusokat ahhoz, hogy a parlamentben szavazzanak nemmel a beruházást engedélyező törvénytervezetre. Catalin Popa hangsúlyozta, hogy a beruházást ellenzőknek nem az a szándéka, hogy megakadályozzák munkahelyek létesítését Verespatakon, ellenben fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy a ciántechnológiás kitermelés más bányászati típusú eljárás, mint amilyen képesítéssel az ott élő bányászok rendelkeznek. Popa utalt ezzel arra, hogy a helybelieknek nem lenne sokkal több munkájuk, hiszen nem az általuk ismert, hagyományos bányászati technológiával termelné ki a Gabriel Resources vállalat a nemesfémeket.

Erdély mint gyarmat

A vasárnapi tüntetésen a helyi magyar közösség tagjai is jelen voltak, magyar nyelvű bannerrel fejezték ki tiltakozásukat a kormány terve ellen. A helyszínen lévő Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke a beruházásról elmondta: „ez szép példája annak, hogy a huszonegyedik században a bukaresti kormány úgy kezeli Erdélyt, mint egy gyarmatot. Sokkal nagyobb értékű altalajkincsről van szó, mint amennyiről ők beszélnek. De nem is ez a leglényegesebb, hanem az itt maradó természetszennyezés, ami századokra tönkreteszi az egész Érchegységet.” A megmozduláson a résztvevők a beruházást ellenző szlogeneket skandáltak, majd ez egyik szervező felolvasta a tüntető követeléseit: többek között azt akarják, hogy vonják vissza a beruházás engedélyezésére vonatkozó törvénytervezetet, és amennyiben ez nem lehetséges, akkor szavazzák le azt a parlamentben. Követelik továbbá a törvényt kezdeményezők lemondását, valamint egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amelynek feladata lenne kideríteni azt, hogyan születhetett meg ez a törvénytervezet, mely egy külföldi cég érdekeit szolgálja. Követelik továbbá a ciántechnológiás bányászat betiltását Romániában, valamint Verespatak felvételét az UNESCO világörökség listájára. A mintegy egy órás rendezvény incidensek nélkül zajlott le.

Pap István