“Az autonómia nem kinyilatkoztatás vagy rodeó”

“Az autonómia nem kinyilatkoztatás vagy rodeó”
Nagyvárad- Vasárnap Váradra, illetve Bihar megyébe látogatott Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes. Exkluzív interjút adott az Erdély Online-nak.

 

– Hogyan értékeli mindazt, ami eddig az európai parlamenti választások kampányában történt? Mennyire fogékonyak az emberek a téma iránt?

– Azt tapasztaltuk, hogy 2007, vagyis a csatlakozás óta voltak eredmények, és voltak csalódások. Ezek bizonyos pillanatokban, bizonyos időszakokban, főleg a gazdasági válság idején euroszkepticizmust is jelentettek, ugyanakkor nagyon meglepő volt, hogy fél esztendő alatt, vagyis tavaly októbertől, novembertől egészen idén áprilisig, májusig az euroszkepticizmus csökkent. Az európai intézményekbe, az Európai Parlamentbe vetett bizalom tehát a romániai magyarok részéről nőtt, illetve növekvőben van. Természetesen ennek sok oka van, az egyik ezek közül, hogy mi is most már hónapok óta- azaz a múlt évben elkezdtük a polgári kezdeményezéssel, aztán folytattuk más egyéb akciókkal- felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk fontos volt, szükséges volt, és azt az utat folytatjuk, amely az államalapítás óta a keresztény Európához való tartozás útját jelenti a magyar nemzet számára egyrészt, másfelől pedig olyan infrastrukturális beruházások, olyan gazdasági fejlesztések történtek az európai uniós alapokból, amelyeket másképpen nem tudtunk volna megoldani. Ugyanakkor az emberek békére, biztonságra vágynak, viszonylagos jólétet szeretnének maguk és a gyermekeik számára, a családjaik részére, és azt érzik, tudják, hogy a második világháború óta a kontinensen ezt az Európai Unió, illetve azelőtt a Szén- és Acél Közösség, majd a Közös Piac biztosította. Nem máshonnan jött a stabilitás, nem máshonnan jött a béke. És azt is elmondjuk még, hogy a változások folytatódnak, elmondjuk azt, hogy a következő időszakban, ahogy az ötvenes évektől mostanáig az Európai Unió radikálisan átalakult, úgy változni fog ezután is. Ott kell lennünk, mert fontos, hogy ott legyünk amikor a változások történnek, hogy az őshonos nemzeti közösségekkel, kisebbségekkel, így az erdélyi magyarokkal is foglalkozzon az Európai Unió. Legyen a hatásköre az Európai Bizottságnak egy megoldásnak a megtalálása, és a tagállamok számára kötelezővé tétele, mint például a dél-tiroli vagy a katalán vagy a finn modell, hogy egyetlenegy őshonos közösség, így az erdélyi magyarság se érezze veszélyeztetve az identitását rövid vagy hosszú távon. Ezeket a változásokat amikor elindítja az Európai Unión belül a bizottság, a parlament, akkor jó, hogy ott legyünk, érveket és partnereket találjunk, mert helyettünk más ezeket a szempontokat nem fogja képviselni.

– Mi a véleménye az Erdélyi Magyar Néppárt autonómia-tervezetéről?

– Az Erdélyi Magyar Néppártnak én nem ismerem a tervezetét, így a miénk ahhoz képest nem lehet más, illetve biztos, hogy más. A miénk az a miénk. Az EMNP-vel kapcsolatos kérdéseket, ha lehet, akkor az EMNP vezetőinek tegyék fel az érdeklődők, mert ismeretlen dolgokról nem szívesen beszélek, az nem az én kenyerem. A mi tervezetünk az ismert, elkezdődött a közös munkacsoportban is a vita, a beszélgetés. Az első ülést már megtartottuk a Magyar Polgári Párttal, és folytatjuk ezt. Ennek a lényege, hogy a döntéseknek egy jelentős részét, ami egyébként az autonómiának is a lényege, a közösség kezébe adnánk, hogy „ő” rendezze a saját sorsát, döntsön a saját sorsáról. Ha lehet helyettesíteni ezt más szóval, akkor azt mondanám, hogy a szubszidiaritás elvének az érvényesítése, de lehet nevezni aszimmetrikus autonómiának, devolúciónak vagy decentralizációnak. Valójában nem is az a lényeg, hogy miként hívjuk vagy nevezzük, hanem hogy mi elkészítettünk egy szakmailag szerintem nagyon pontos anyagot. Rengeteg technikai kérdésről fog kelleni beszéljünk, mert az autonómia nem kinyilatkoztatás, nem arról szól, hogy rodeózunk egyet az országban, autonómiakaravánt tartunk, és attól van autonómia. Eszméletlenül sok technikai részletet tisztázni kell, a működését, a hatásköreit és hát nem mellékesen meg kell győzni a társadalmat ennek szükségességéről, fontosságáról. Ezen az úton indultunk el mi, és ezen az úton fogunk továbbmenni.

Ukrajnai helyzet

– Milyen hatással lehet az ukrajnai helyzet a romániai magyarok életére?

– Egyrészt azt a rémhírt, vagy annak azon fajta megítélését, hogy itt most valamilyen mozgósítás történik, szeretném abban az értelemben megcáfolni, hogy nincsen általános mozgósítás, nem hívják be a tartalékosokat. A hadsereg négyévente bizonyos technikai kérdéseket újratárgyal, újrakezd, újranéz, ez történik most is. Románia nem készül háborúra, nincs háborús állapot, tehát nem ezért történnek most az ellenőrzések. Nem kell aggódni, egyetlen kormányülésen soha sem merült fel az általános mozgósítás témája. Az ukrajnai helyzet nyilván minden ember számára valamilyen értelemben aggodalomra ad okot, mert a szomszédunkban van, közel van, és éles harcok zajlanak ott, amióta a Krím-félszigetet elcsatolták. Akik a szabadságot és a demokráciát, mint értékeket, mindennél többre tartják, egyértelműen aggódnak azért, ami történik, másrészt pedig mindig azt tapasztaltuk, hogy mikor Moszkva felől, keletről érkezik valami, az soha nem jelenti a békét vagy a stabilitást, hanem valami mást. Ezért félnek az emberek, akik ugyanakkor a Nyugattól várják a megoldást, Brüsszel és Washington felől, onnan, ahol egyébként az elmúlt több mint fél évszázadban mindig jó megoldások születtek a kontinens számára. Az erdélyi magyar törekvések esetében határozattan és mindig egyértelműen el kell mondanunk, hogy azokat semmiféle formában nem lehet párhuzamba állítani a kelet-ukrajnai vagy Krím-félszigeti eseményekkel. Aki ezt teszi, az sokkal több bajt okoz a mi nagy közös ügyünknek, minthogyha hallgatna. Vagy nem érti, vagy rosszul értelmezi a történelmet, hiszen az erdélyi magyarok a szándékaikat, akár kulturális autonómiáról, akár regionális vagy helyi autonómiáról beszélünk, mindig a párbeszéddel, a parlamentáris, demokratikus eszközökkel élve kívánják megvalósítani, soha nem az erőszakkal. Ilyen értelemben sem szabad párhuzamot vonni, mert ha ezt tesszük, a társadalom román többsége számára is azt sugalljuk, azt a látszatot keltjük, hogy itt esetleg olyan elképzelések is léteznek, amelyek nem a jogállam vagy a demokratikus berendezkedés keretei közt valósíthatóak meg. Erről szó sincs, és erről szó sem lehet. De azt azért mindenféleképpen el kell mondani, hogy a mi törekvéseinket jelen pillanatban sokkal élesebben és figyelmesebben követik, mind a románok, mind a nemzetközi politika képviselői, illetve mi magunk is tudatában kell lennünk annak, hogy ilyen alkalomkor sokkal körültekintőbben kell fogalmaznunk, mérlegelnünk.

Közösségerősítő

– Miért tartja fontosnak azt, hogy rendszeres időközönként részt vegyen a Festum Varadinum ünnepségsorozat valamilyen rendezvényén?

– Kulturális szempontból, vallási szempontból hihetetlenül fontos a Festum Varadinum, mert valamit hoz a múltból, és valamit megalapoz a jövő számára. Szeretettel emlékszem vissza az első ünnepségekre, amikor Szent László hermáját először kihozta Tempfli József akkori megyés püspök. Visszaemlékszem az első rendezvények hihetetlen nagy tömegeket megmozgató erejére. Azt hiszem, hogy ilyen szempontból, a közösségépítésnek, a közösségformálásnak egy rendkívül fontos eseménye, rendezvénye. Nagyon sok kulturális eseményre került sor, emlékszem azokra a képzőművészeti kiállításokra, irodalmi összejövetelekre, melyeken én is részt vehettem az elmúlt évek során. És nyilván, nem utolsósorban a Szent László-legendának a megerősítése, újraértelmezése, hiszen Várad mégiscsak Szent László városaként is ismert, előszeretettel hangoztatjuk ezt. Ha tudod, hogy honnan jössz, ha a múltaddal tisztában vagy, ha erősnek tartod az általad épített alapot, akkor a jövőt is könnyebben tudod megtervezni. Ugyanakkor a közösség megerősítése szempontjából is rendkívül fontosnak tartom az ilyen típusú ünnepségeket. Ezekhez képest nem is tudnék olyasmit felmutatni, ami azzal a hatással járhat, amit egy ilyen rendezvény egyébként magad a közösségnek.

Ciucur Losonczi Antonius