Az autonómia igézete és a párizsi békeszerződés

Akt.:
Az autonómia igézete és a párizsi békeszerződés
Péntek este az Ady Endre Líceum dísztermében folytatódott az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia idei történelmi modulja.

Az érdeklődőket Nagy Mihály Zoltán történész, az állami levéltár Bihar megyei kirendeltségének főlevéltárosa köszöntötte, majd Romsics Ignác történész, akadémikus, az egri Eszterházy Károly Egyetem oktatója tartott prezentációt Az autonómia igézete és a párizsi békeszerződés címmel.

Többek közt szó esett arról, hogy 1938 és 1941 között német és olasz támogatással Magyarország visszakapta az 1920-ban elcsatolt területek jelentős részét, köztük Észak-Erdélyt a Székelyfölddel. Már ekkor kérdésként merült azonban fel, hogy a várhatóan győztes nagyhatalmak – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió — hogyan viszonyulnak ezekhez a döntésekhez, és hogyan próbálják majd a Románia és Magyarország közötti feszültséget feloldani vagy legalábbis enyhíteni. A történész részletesen beszélt ezekről a háború alatti nagyhatalmi tervekről, valamint Magyarország és Románia, továbbá az erdélyi magyar vezetők elképzeléseiről. A rendezvény második része az 1945-46-os békeelőkészületeket, és az 1920-as román-magyar határt helyreállító 1947-es párizsi békeszerződéshez vezető utat ismertette.

Érdekes és izgalma színfoltja volt az expozénak annak a bemutatása, hogy az ugyanabból a székely faluból, Csíkszentdomokosról származó két parasztfiú, akik talán ráadásul rokonok is voltak, különböző meggyőződéssel ellentétes pályát bejárva, hogyan jutottak végül ugyanolyan sorsra, és kerültek börtönbe. A baloldali Kurkó Gyárfást és a jobboldali Márton Áront ugyanis 1949-ben a román hatóságok egyaránt letartóztatták amiatt, mert kiálltak elveik és az ismét kisebbségbe szorult romániai magyarok érdekei mellett.

Ciucur Losonczi Antonius