Az autonómia a legerősebb lojalitás nyilatkozat

Román–magyar konferencia zajlott múlt pénteken a nagyváradi városháza dísztermében
Román–magyar konferencia zajlott múlt pénteken a nagyváradi városháza dísztermében
Egymás gyengítése helyett egymás erősítésére van szükség – ez volt a vezérgondolata a múlt pénteken a nagyváradi városháza dísztermében megszervezett román–magyar konferencia első, Centenáriumi előkészületek című paneljének.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Reconstructio Egyesület által szervezett konferencián először Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester tanácsadója köszöntötte a megjelenteket, majd Florin Birta, a város alpolgármestere mondott köszöntőt, emlékeztetve arra, hogy a város száz beruházással kívánja ünnepelni az Erdély és Románia egyesülése óta eltelt száz évet. Ezek a beruházások mindegyik itt élő közösség érdekét szolgálják majd, fogalmazta meg, majd hozzátette, hogy arra is lesz mód, hogy a város polgárai kiválasszanak húsz projektet, amelyeket az említett száz projekt részeként meg kell majd valósítani.

Közös nyelvet

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke felszólalásában beszélt az Erdély – Európa tündérkertje című képeskönyvről, melynek román nyelvű változata most jelent meg, és amelyben a tágan értelmezett Erdélyt régiónként ismertetik a szerzők. Megjegyezte, hogy ez a könyv előtanulmánya lehet Románia területi átszervezésének, melynek lényege, hogy az európai regionalizmus értelmében a hagyományos történelmi régiókat kellene alapul venni a román államfő által is sürgetett területi-közigazgatási átszervezés során. „Erdély közös kincsünk, egyaránt fontos régió a magyar és román nemzet történelmében. Erdély nem elválaszt minket, hanem összekapcsol bennünket. Európai érték is ez a régió” – hangsúlyozta a politikus, aki aláhúzta azt, hogy Erdély megtestesítője az egység a sokféleségben európai elvnek, és az itt élő közösségek nemcsak a múltjukat, hanem a jövőjüket is ebben az egységbe foglalt sokféleségben szeretnék elképzelni. „Ez a válaszunk a Ceauşescu féle homogenizálásra, ez a válaszunk a purifikációs politikára, a kommunizmus örökségét éltető nacionalista-soviniszta politikára, és ez a válaszunk az újkori népvándorlással felérő migrációra is, mely Európa nemzeti vallási identitását veszélyezteti” – fogalmazott. Tőkés László a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, annál is inkább, mert jelenleg Romániában és Erdélyben párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. „Meg kell tanulnunk a közös erdélyi dialektust, mert ez az egyedüli lehetőségünk a jövő építésére” – jelentette ki Tőkés László, aki hangsúlyozta, hogy „egy reprezentatív román–magyar párbeszédre lenne szükség, amelyben részt venne a magyar kistársadalom minden szegmense, és ne a román állam válassza ki a magyar tárgyalópartnerét, mint ahogy történik az jelenleg, amikor a román hatalom kizárólag csak az RMDSZ-szel áll szóba, évente ad neki ötmillió euró költségvetési támogatást, tehát meg is vásárolja”.

Az autonómia lojalitás

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke magyarul és románul is szólt az egybegyűltekhez, azt hangsúlyozva, hogy az erdélyi magyarság éppen az autonómiaköveteléssel bizonyítja a legjobban a román állam iránti lojalitását, hiszen egyrészt nemcsak elismeri a román államiságot, de elvárja a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltaknak a tiszteletben tartását is. A politikus kijelentette: „száz évvel a román egyesülés után mi magyarok nem érezzük biztonságban magunkat Romániában. Az erdélyi német kisebbség eltűnése is azt bizonyítja, hogy kultúránk folyamatos veszélynek van kitéve. Azon kell dolgoznunk – románok és magyarok közösen –, hogy országunkat egy biztonságos és mindenki számára élhető hellyé tegyük. Az Erdély és Bukarest közötti viszony soha nem volt problémamentes, a túlzott központosítás és a költségvetési pénzek elosztásának módja pedig arra enged következtetni, hogy a román főváros gyarmatként kezel minket”. Ezt követően megjegyezte, hogy a többkultúrájú régiók akkor teljesíthetnek jól, ha a kultúrák nem harcolnak egymás ellen. Ezért a románok és magyarok egymás iránti bizalmát kell erősíteni. Hans Hedrich politológus, civil aktivista arra figyelmeztetett, hogy félre kell tenni az első világháború, és Európa azt követő átrendeződésének az etnocentrista szemléletét, hiszen a háború is és az azt lezáró béke is a földrész gazdasági szempontok szerinti újraelosztásáról szólt. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómiatanács elnöke Románia és Magyarország egymásrautaltságáról beszélt, kiemelve, hogy földrajzi helyzete folytán Románia csak Magyarországon keresztül kapcsolódhat Nyugat-Európához, Magyarország viszont az erdélyi magyarok iránt viselt felelőssége miatt Nyugat-Európa felé csak egy, míg a román határ felé négy autópályát és gyorsforgalmi utat épített, illetve épít, amelyek Románia kapcsolódását is szolgálják.

Előadások

Gabriel Andreescu politológus, egyetemi tanár a Román Akadémia év eleji felhívásából kiindulva hívta fel a figyelmet arra, hogy a szimbolikus jelentőségű román intézményeket, amilyen az akadémia is, még mindig a Ceauşescu-diktatúra idején kialakult nemzeti kommunista ideológia hatja át, amelynek alapja a magyarellenesség. Hozzátette: bizonyítható, hogy az akadémikusok nyilatkozatának az értelmi szerzői a Securitate ügynökei voltak. Dan Masca, a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártja (POL) alapítója úgy vélte: ha az erdélyiek nem veszik kezükbe a sorsuk irányítását, a régió mindig Bukarest és Budapest „manőverezési területe” lesz. Ahhoz, hogy ezen az állapoton túlléphessenek, meg kell adni a helyi közösségeknek a szabadságot ahhoz, hogy maguk intézzék közös dolgaikat. „Ha nem tesszük lehetővé, hogy minden közösség magát irányítsa, a gyermekeink más országot fognak választani” – jelentette ki a vállalkozó.

Pap István