Az autonómia a gyógyír sebeinkre

Az autonómia a gyógyír sebeinkre
Nagyvárad – A trianoni diktátumra emlékeztek ma délelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán.

 

Magyarország történelmének legszomorúbb napjára emlékezünk, mondta bevezetőként Nagy József Barna, az EMNT partiumi régióelnöke. A trianoni veszteség ahhoz hasonlít, amikor valaki elveszti a kezét vagy a lábát, de érzi a sajgást ujjaiban. 93 éve térdre kényszerítettek bennünket, azóta küzdünk, hogy felálljunk – de ma ez a nemzet kezd felegyenesedni, elindulni a határokon felülemelkedő nemzetegyesítés útján, hangzott el.

„Jár nekünk”

Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke elmondta: Trianonban a történelem leggyalázatosabb békediktátumát írták alá, amikor az igazság helyett a kapzsiság, az irigység és a gyűlölet győzött – de 2010 óta erről a napról úgy emlékezünk meg, mint a nemzet összetartozásának napjáról, ebből merítve erőt a megmaradáshoz. Mint elhangzott, az autonómia a gyógyír arra a sebre, melyet Trianon okozott. Tőkés László, az EMNT elnöke 2013-ban meghirdette az autonómia évét – sajnos az utódállamok politikusaiban nem mutatkozik hajlandóság a nekik jutott magyar nemzetrészek helyzetének orvoslására, s egyelőre Európa sem érzi, érti jajszavunkat, pedig akkori vezetői hozták a döntést. „Az, ami más európai nemzeti kisebbségeknek jár, az nekünk, magyaroknak, Európa legnagyobb nemzeti kisebbségének is jár. Aki ezt nem veszi tudomásul, az gazember, de minimum cinkos” – mondta Török Sándor, aki a későbbiekben arra tért ki: az akkori román kormány a gyulafehlrvári határozatokat mint elfogadott, kötelező érvényű rendelkezéseket mutatta be – s ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy Erdélyt Romániának ítéljék végül. Az autonómia kiharcolása érdekében minden politikai csatározást félre kell tenni, „adja a Mindenható, hogy ezt minden magyar értse meg, fogadja el és tegyen érte” – mondta az EMNT Bihar megyei elnöke.

Visszatérni a gyökerekhez

A megemlékezés Fábián Enikő színművész szavalatával folytatódott – elhangzott Áprily Lajos A tető, valamint Reményik Sándor Atlantiszt harangoz című verse – majd Zatykó Gyula, az EMNP régió alelnöke mondta el: Illyés Gyula szerint magyar az, akinek fáj Trianon – és hogyne fájna ez az alapvetően erkölcstelen döntés, melynek nyomán Magyarország területét szétszakították, értékeit megosztották. De ez az érzés is kétféle: másképp fáj annak, akik a csonka Magyarországban maradt és másképp annak, aki a mesterséges határokon kívül rekedt. A kintrekedtek által átélt borzalmakat a génjeinkben hordozzuk. A liberális politika vezetett Trianonhoz és a kommunizmus próbálta kitörölni az agyunkból. Ma Európa megint liberális őrületben van – még szerencse, hogy Magyarországon nemzeti kormány került hatalomra, mely gyógyítani próbálja Trianon sérelmeit. Mi pedig úgy tudunk élni-halni, ha visszatérünk gyökereinkhez – Istenhez, a családhoz, a nemzethez. A politikus azt is kihangsúlyozta: csak akkor lehetünk győztesek, ha vállaljuk a gyerekeket. Persze fontosak a jó gazdasági feltételek, de a gyermekvállalás nem pénzkérdés – hangzott el. „Hiszem, hogy életképesek vagyunk, fel fogunk emelkedni és mi leszünk a vezető nép a Kárpát-medencében” – tette hozzá Zatykó Gyula.

Később a mintegy ötven jelenlévő elénekelte a Himnuszt, majd a Székely Himnuszt, ezt követően pedig az EMNT és az EMNP képviselői, továbbá Tőkés László EMNT elnök nevében, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem elnöki hivatalának nevében koszorút helyeztek el a Kurucz Imre által alkotott Trianon-emlékplakett előtt.

Neumann Andrea