„Az átalányadó nem teszi tönkre a román kisvállalatokat”

„Az átalányadó nem teszi tönkre a román kisvállalatokat”

A Romániában bevezetendő
átalányadó nem fogja tönkretenni
a kisvállalkozásokat – vallja Gheorghe Pogea
pénzügyminiszter, aki a május 1-től
életbe lépő új adónem
ellenzőinek véleményét
kívánta cáfolni.

Emil Boc
demokrata-liberálisokból és
szociáldemokratákból
álló kormánya a múlt
hétvégén hozott
sürgősségi kormányrendelet a
Nemzetközi Valutaalap (IMF)
elvárásainak
teljesítésére szolgáló
költségvetési
módosításokról. Ezek
része az átalányadó
bevezetése, amelynek eredményeként
veszteséget kimutató vagy nagyon
csekély nyereséget elkönyvelő
vállalatok is fizetnek majd minimális
adót Romániában, mégpedig
éves forgalmuk
alapján.      


    A fő indok az volt, hogy a
pénzügyi tárca szerint a
romániai cégek 2007-ben összesen 770
milliárd lejes (mintegy 183 milliárd
eurós) forgalmat bonyolítottak, az
átlagos profitráta szintje 5,8
százalékos volt. A 242 ezer
veszteséges cég 134 milliárd lejes
(31,9 milliárd eurós) forgalmat
bonyolított 16,2 százalékos
átlagos veszteségszint mellett.


    Az ingatlanügyletekkel
foglalkozó cégek,
kölcsönző- és
lízingcégek,
őrző-védő
vállalkozások, kiskereskedők,
autószerelők, szállodák,
vendéglők, élelmiszeripari
cégek, informatikai, jogi
tanácsadó és
könyvelési cégek,
italgyártók,
építőcégek, utazási
irodák, vagy
szállítmányozási
cégek mindegyike továbbra is fizeti majd
az egységes, 16 százalékos
nyereségadót, de köteles lesz
befizetni azt a minimális összeget, amely a
forgalmuk alapján besorolt sávban van
előírva számukra. 


    Az említett minimális
átalányadó mértéke
2200 lejtől (mintegy 500 eurótól)
43.000 lejig (körülbelül 10 ezer
euróig) terjed. Az előbbit azok a
cégek lesznek kötelesek fizetni, amelyek
éves összforgalma nem éri el az 52
ezer lejt (13 ezer eurót), az utóbbit
pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a
129 millió lejt (mintegy 32 millió
eurót). E két véglet
között több sávot
határoztak meg, különböző
összegekkel. 


    Az átalányadó
ötlete már a több mint egy
hónnappal ezelőtti “megfogantatása”
pillanatában kiváltotta a
vállalkozói szféra nagy
részének az ellenkezését. A
kisvállalkozók képviselői
például kifejezésre
jutatták félelmüket, miszerint
kisvállalkozások tízezrei mennek
majd tönkre, 50-100 ezer ember veszíti el
munkahelyét.


    Az ellenzékben
lévő – tavaly decemberben
kormánypárti
pozíciójáról távozni
kényszerült – Nemzeti Liberális
Párt
(PNL) egyenesen félmillió
munkahely elvesztését véli
előrelátni. A párt vezető
személyiségei bejelentették, hogy
országos kampányba kezdenek az
átalányadó alkalmazása
ellen. A parlamentben egyszerű
indítványt készülnek
benyújtani az intézkedés miatt a
kormány ellen (ez csak egy megvitatandó
és megszavazandó dokumentum, amely nem
kötelezi semmire a kabinetet). A
liberálisok azonban figyelmeztettek arra, hogy a
bizalmatlansági
indítványtól sem riadnak vissza,
ha a kormány nem szünteti be az új
adófajtát.

    Emil Boc miniszterelnök
ugyanakkor emlékeztette a politikusokat
és a közvéleményt, hogy az
IMF-fel kötött megállapodás
értelmében a kormánynak nem sok
választás volt: vagy növeli az
egykulcsos nyereségadó és
ÁFA arányát, jelentősen
visszafogva ezzel a gazdasági
élénkülés
lehetőségét, vagy bevezeti a
társadalom egésze számára
viszonylag elviselhetőbb új
adófajtát.


    A Boc-kormány ugyanakkor
ritkítani szándékozik az
adónemek “erdejét”. A
pénzügyminisztérium
például 36 adónemet akar
megszüntetni, további 143-at pedig
össze akar vonni.