Az állam kiadta a kezéből Verespatakot

Az állam kiadta a kezéből Verespatakot
A verespataki bányakitermelés, illetve a termálvízmitermelés jogát is kiadta a kezéből a román állam, mondta a lapcsoportunknak adott interjújában Borbély László környzetvédelmi miniszter.

– Mi véleménye Tőkés László és Áder János EP-képviselők azon kezdeményezéséről, hogy tiltsák be a ciántechnológiás aranykitermelést?
-  Én is egyik kezdeményezője voltam annak a törvénytervezetnek, mellyel a ciántechnológiás kitermelés betiltását szerettük volna elérni, de a parlamentben nem ment át a tervezet. Miniszterként csak azt mondhatrom, amit atörvény mond, vagyis amíg ez a technológia nincs betiltva itthon, addig egy beruházó, aki ha betartja az uniós előírásokat, akkor használhatja ezt a technológiát. Magyarország és Csehország politikai alapon tiltotta be ezt a kitermelési módozatot, de gyanítom, ha Magyarország felszíne alatt is 300 tonna arany lenne feltáratlanul, akkor a magyar parlamentben is másféle viták folynának. Minden állam eldöntheti, hogy betíltja-e ezt a technológiát, vagy sem. Finnország és Svédország nem tiltotta be, pedig ezek az országok nem arról híresek, hogy nem támogatják a környezetvédelmet. Svédországban évente 4.600 tonna aranyat termelnek ki ciántechnológiával. Nekem két álláspontom van ebben a kérdésben, az egyik környzetvédelmi miniszterként az, hogy a bányászati projekt egyelőre áll, mert nincs érvényes urbanisztikai igazolás és nincs a kulturális minisztérium által aláírt arheológiai jelentés. A másik, személyes véleményem az, hogy az állam hibázott akkor, amikor kiadta a kezéből a kitermelési jogot. Köthetett volna egy számára előnyösebb szerződést is, és megőrizhette volna a többséget ebben a kérdésben, és akkor az állam feltételeket szabhatott volna a befektetőnek, ami azt jelentette volna, hogy nem néptelenedik el az a város, hanem megőrzik a történelmi városrészt. Akkor nem jött volna a beruházó, aki házról házra járva vásárolta fel az ottani telkeket. Környezetvédelmi miniszterként most az a feladatom, hogy betartsam a törvényt. Az Európai Parlamentben benyújthatnak a képviselők rezolúciókat, de nem hiszem, hogy az Európai Unió belátható időn belül betiltaná a ciántechnológiás bányászati kitermelést.
– Elhangzott az a vád Lucia Varga volt körneyzetvédelmi államtitkár részéről, hogy a helyi környezetvédelmi projektek finanszírozását leállították. Mi erről a véleménye?
– Varga asszony arra kellene inkább utaljon, hogyan gondolták ki azt a programot. Ugyanis nem szabtak maximális megpályázható pémzösszeget, ezért jutottunk abba a bizarr helyzetbe, hogy mindössze öt pályázat 65 millió lejbe kerül, melyek között van egy nagyváradi projekt is, melynek értéke 115 millió lej. És ehhez tegyük hozzá azt,  hogy err a programra az idén az egész évre van összesen mintegy 240 millió lej, amelyből ráadásul 100 millió lej tartozás. Nem kellett volna beindítani 2,9 milliárd lej összértékű projekteket, mikor tudvalevő volt, hogy rövid távon erre nincs költségvetési fedezet, továbbá maximális megpályázható összegeket kellett volna kiszabni. Tavaly decembertől a polgármesteri hivataloknak kifizettem a 100 millió lejes tartozás hetven százalékát, de a polgármesterekkel való váradi találkozón is figyelmeztettem a városvezetőket, hogy ne kezdjenek olyan új munkálatba, amelyre nincs költségvetési keret. A költségvetésmódosításkor talán kapunk még mintegy 100 millió lejt. Decemberben a választási kampány hevében még 130 település pályázatát irták be ebbe a projektbe, viszont én azt mondtam a polgármestereknek, hogy szó sem lehet arról, hogy ezeket a pályzatokat a költségvetésből finanszírozzuk, hanem átutaltuk ezeket a Körneyzetvédelmi Alaphoz. Arra törekszem, hogy elköltsük a Környzetevédelmi Alapban lévő pénzt, noha ott még tragikusabb helyzetet találtam. Hogy csak egy példát mondjak, volt ezer projekt, melyeket parklétesítésre nyújtottak be, de ezeket még csak nem is iktatták rendesen. Kiterjesztjük a Környezetvédelmi Alaphoz benyújtható pályázati lehetőségeket bicikliutak, erdősítések létesítésére, alternativ energiahasznosításra vonatkozó pályázatokra is. Újra be akarom indítani a Zöld Ház programot, és kiterjeszteni azt a magánszemélyekre is. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki napelemet akar tenni a házára, az megteheti ezt, és költségének 80 százalékát fedezzük. Neki nincs más dolga, mint a számlával elmenni a Környezetvédelmi Alaphoz. Bihar megyében rendkívüli lehetőségek vannak a termálvízben, de még tárgyalnom kell a két magáncéggel, mely Váradon a termálvízkitermelésben afféle monopóliumhelzyetben van, és amennyire én tudom, túl nagy árat kérnek a furásokért. Márpedig a termálvízkitermelés már rég a helyi hatóságok, és nem magáncégek kezében kellene legyen. Meglátom, hogy tudom ezeket a cégeket meggyőzni arról, hogy engedjenek hozzáférést a helyi hatóságoknak a termálvíz kitermeléséhez, mert a megye legalább ötven százalékát lehetne termálvízzel fűteni. Én tényleg nem értem a román államot, hogy engedhette ki ezt is kezéből!
 
– A napelemes technológia nem túl drága? Nem lenne kifizetődőbb az állam számára, ha a tömbházak hőszigetelési programjára költenék inkább a pénzt, melynek környezetkímélő hatása is lenne, mert kevesebb fűtésre használt üzemanyagot fogyasztanánk el?
– A hőszigetelést más programból fogjuk megoldani, és azt a káros anyag kibocsátás cökkentésére vonatkozó igazolások eladásából lehet majd finanszírozni. A Zöld Ház programra van 200 millió lejünk ebben az évben. Engem nem az aggaszt, hogy nem lesz elég pénz a környzetvédelmi programokra, hanem az, hogy nem fogjuk elkölteni a Környezetvédelmi Alapban lévő 1,8 milliárd lejt.
– Hogyan lehet megoldani a megszűnt ipari létesítmények után maradt, az önkormányzatok vállát terhelő hamuhányók és iszaphányók problémáját, valamint a hulladéktározók körül felmerült problémákat?
– A hamuhányók és az iszaphányók kapcsán már elmondtam a polgármestereknek és megyei tanácsoknak, hogy nem értem, miért nem pályáztak az Európai Unióhoz és a Környezetvédelmi Alaphoz ennek megoldása érdekében. A hulladéktározók tekintetében Nagyvárad szerencsés helyzetben van, mert az év végéig elkészül egy kisebb szeméttelep, míg az idei év második felében aláírják a szerződést egy nagyobb hulladéktározó létesítésére. Szatmár megyében ezzel szemben múlt július óta nincs egyetlen működő szeméttelep sem.
Cristian Horgos
Pap István