Az összes magyart képviseljük

Az összes magyart képviseljük

Tőkés László európai
parlamenti képviselő
csütörtökön este exkluzív
interjút adott az Erdély Online
hírportálnak.

– A választásokkal kapcsolatban
stratégiai pontnak tekinti Szatmár
megyét?
 


– Úgy fogalmaznám, hogy Szatmár
egy stratégiai régió
központja. Leszoktunk arról, hogy
két tömbben élő magyar
vidékről beszéljünk,
tehát Székelyföld mellett a
Partiumról is. A Szatmár és Bihar
megyei, még annyira, amennyire magyarnak maradt
régió egyik szellemi központja
Szatmárnémeti, amely magyarabb maradt,
mint Nagyvárad. Ilyen szempontból
tehát nem elég, ha csak székely
területi autonómiáról
beszélünk, hanem gondolkodnunk kell a
régiók
átalakításánál az
északnyugati fejlesztési
régió
kialakításáról, oly
módon, hogy megmaradjon a terület magyar
jellege, és ennek megfelelő
önkormányzati rendszert kell bevezetni. Ez,
ha nem is olyan lenne, mint a székely
területi autonómia, de nagyobb
lehetőségeket biztosítana.
Ezért fontos nekünk Szatmár megye.

– A közös lista azt jelenti, hogy az
erdélyi magyarság megérett az
összefogásra?


– Nem tévesztem össze a parancsuralmi
egységet a plurális, demokratikus
egységgel; az egységben
létező sokféleséget, a
sokféleségben létező
egységgel. A demokrácia egysége a
sokféleség egysége, amely
eltűri a másságot úgy, hogy
legyenek a résztvevők bármennyire
mások, egy irányba húznak. A
négyesfogat minden tagja
különbözik egymástól,
és mégis egy irányba
húzzák a szekeret. Egy ilyenfajta
egységre van szükség. A jobb fajta
országokban a pártok is egy
irányba húzzák az országot:
fölfelé. Csak Magyarországra
jellemző, hogy a pártok verik szét
az országot, ahelyett hogy egy irányba
húznának. Emellett vannak
Európában pártok, amelyek
ártanak a magyar ügynek.
Emlékezzünk csak 2004. december 5-re,
amikor 23 millió románnal
riogatták a magyarországi
testvéreinket. Az ilyenfajta
különállás
kártékony, ezért mi most azon
voltunk, hogy háttérbe kell
szorítanunk a különféle
pártszempontokat és a
sérelmeinket, és egy irányba kell
húzni a magyarság szekerét, de ha
már itt volt Orbán Viktor, akkor
mondhatom, hogy az egész
Kárpát-medencei magyarság
szekerét.

– Mit jelenthet Erdély
számára a négy európai
parlamenti képviselő?


– Ha az erdélyi képviselők
számát összeadjuk a
magyarországiakkal, valamint a
felvidékiekkel, akkor ez azt fogja jelenteni,
hogy az egyik legnépesebb,
középhatalmakra jellemző
számú magyar küldöttség
jelenik meg az Európai Parlamentben.
Tehát elérhetjük, hogy valamennyi
szomszédunknál nagyobb
számú küldöttsége legyen
a magyarságnak. Azt is figyelembe kell venni,
hogy amennyivel több helyet vívunk ki,
annyival kevesebb marad a román
pártoknak, amelyek
képviselőitől nem lehet
elvárni, hogy a magyar ügyet
szívből képviseljék
nemzetközi szinten. Tehát a
magyarságnak érdeke, hogy minél
népesebb, minél erősebb
küldöttség tegye európai
üggyé a magyar ügyet.

– Ezek szerint az összes magyar
érdeke kívánja, hogy
elmenjünk szavazni?


– Elsősorban magunkat képviseljük. Ha
magyar képviselőink lesznek, akkor az
jó Erdélynek, jó
Romániának, és az egész
Kárpát-medencei magyarságnak.
Képviselnünk kell az Unión
kívül rekedt magyarokat –
délvidékieket, a
horvátországiakat és a
Kárpátalján élőket -,
hogy ők is felzárkózhassanak az
európai színvonalhoz, persze ez
távlati cél. De amit megmutathatunk
már rövid távon is, hogy a nemzet
egységes, együtt megkapaszkodunk, és
felemelkedjünk ismét.

– Tart Ön a választók
távolmaradásától?


– Igen. Két évvel ezelőtt hihetetlen
mértékben
mozgósították a
választások a magyarságot
Erdélyben. Soha olyan arányban nem
vettünk részt, amikor a romániai
szavazók körében elértük
a 9,8 százalékot, holott átlagosan
6-7% körül teljesítünk.
Kérdés, hogy az összefogás
mennyire mozgatja meg a magyarságot. A
kilencvenes évek elején, a
hőskorszakban tömegek mozdultak meg egyetlen
szóra. Most is erre lenne szükség.
Ha az én oldalamról és az RMDSZ
oldaláról érkező
szavazókat megtetéznénk az
összefogás új szavazataival, akkor
bizakodással nézhetnénk a
végkifejletet.