Illusztráció
Április elsején — hacsak addig nem sikerül a családorvosoknak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak egyeszségre jutniuk — ugyan nyitva állnak majd a családorvosi rendelők, de nem tudnak majd ingyenes és ártámogatott gyógyszerekhez, valamint más orvosokhoz szükséges küldőpapírokat és betegszabadság lapokat kiadni. „Bízunk abban, hogy sikerül megegyezni, de ha mégsem, akkor március utolsó csütörtökjén ismét összeülünk, és megállapodunk abban, hogy milyen gyakorlatot vezetünk be” – árulta el dr. Láng László, a Szatmár Megyei Családorvosok Szövetségének alelnöke, majd hozzátette, hogy tavaly nyitva voltak a rendelők, és ingyen kezelték a betegeket, de nem adtak ki semmilyen dokumentumot, amely után később a biztosítóháznak követelései lehettek volna velük szemben. A családorvosok elmondása szerint a kívülállók számára úgy tűnhet, hogy a beteg után kapott fejkvóta 50 százalékos csökkentése és ezzel párhuzamosan a szolgáltatások után kapott pontérték szerinti fizetés 50 százalékos növelése egyensúlyba hozza a rendszert és tulajdonképpen az orvosok felhábordására nincsen kézzel fogható indok. Ha azonban a mélyére nézünk a problémának, akkor a rendelők bevételének 70 százalékát tette ki a fejkvóta után kapott járulék, míg csak 30 százalékot kaptak az elvégzett szolgáltatások fejében. Ha a 70 százalékot csökkentik a felével, és a 30 százalékot növelik a felével, akkor egy egyszerű matematikai számítást elvégzésére képes személy is érezheti, hogy korántsem megalapozatlan az a kijelentés miszerint csökkennek majd a bevételeik, s ezzel a kevesebb beteggel rendelkező rendelők a csőd szélére kerülnek. S ha mindez nem lenne elég, akkor tudni kell azt, hogy a biztosító által tavaly bevezetett betegplafon meghatározza az, hogy mi után fizeti a szolgáltatási pontérték alapú finanszírozást és mi után nem. Ha naponta maximálisan húsz beteg után fizet a biztosító, mert egy országos számítás szerint 16-18 beteget látnak el naponta a családorvosok, akkor rögtön érteni lehet azt, hogy statisztikai átlagok mögé bújnak. Mert való igaz, hogy átlagosan ennyit vizsgálnak meg és látnak el az orvosok egy adott naptári évben, csakhogy ebben azok is benne vannak, akiknek 1000 és azok is, akik 2000 betegük van. Nem is beszélve arról, hogy a biztosító átlagot számol, ami lehetetlen főleg a november-március közötti influenzás és felső légúti megbetegedésekkel teli hónapokban, amikor az átlagos napi betegszám 30-40 is lehet. A biztosító még azt a kiskaput sem hagyta nyitva, hogy a húsz beteg feletti ellátásra szorulók, akiket az orvosok ingyen kezelnének, kaphassanak ártámogatott receptet vagy küldőpapírt, ami bizonyos könnyebbséget jelenthet. Ilyenformán hiába emeli meg a szolgáltatások után járó pontértéket a biztosító, ha a bevétel alapját képező fejkvótát drasztikusan vonja meg. Cseke Attila egészségügyi miniszter korábbi szatmárnémeti látogatása során adott interjúban kihangsúlyozta, hogy nem a szaktárcával —, amely egyébként sürgeti az egyeztetést —, hanem a Lucian Duţa által irányított Országos Egészségbiztosító Pénztárral kell egyezségre jutniuk a családorvosoknak. „Átlagokkal dolgozni nem jelent szakmailag megalapozott döntést” – tette hozzá dr. Láng László.
