Átalányadó: sürget a határidő

Fándly Máriusz, a Bihar Megyei Közpénzügyek Felügyelőségének vezérigazgató-helyettese
Fándly Máriusz, a Bihar Megyei Közpénzügyek Felügyelőségének vezérigazgató-helyettese
Nagyvárad- A 2013/8. számú sürgősségi kormányrendelet átalányadót vetett ki a mezőgazdaságban. Az érintettek a D 221-es jelzésű űrlapot kell kitölteniük, a bevallások leadási határideje május 27.

 

Fándly Máriusz, a Bihar Megyei Közpénzügyek Felügyelőségének vezérigazgató-helyettese az Erdély Online-nak kifejtette: az év elején hatályba lépett 8. számú sürgősségi kormányrendelet alapján minden, Romániában gazdálkodó magánszemélynek, aki egy bizonyos megtermelt terményből több mint két hektáron folytat gazdálkodást- tehát például több mint két hektár búzája és több mint két hektár burgonyája, vagy egyéb terménye van- adót kell fizetnie. A jogszabály alapján egy átalányadó van kivetve, tehát mindegyik mezőgazdasági területre meg van állapítva egy összeg, amennyi a vélt jövedelem, s ennek a 16 százalékát kell befizetni, függetlenül attól, hogy mekkora jövedelem származik. Ezek az adók úgymond szimbolikus értékűek, hiszen pár száz lej jövedelem van feltüntetve mindegyik fajta gazdálkodási területre, és ennek a 16 százaléka a legtöbb esetben 100 lej alatti összeg. Szintén adót kell fizetniük, és ugyancsak átalányadó viszonylatban, azoknak a gazdáknak, akik állatokat nevelnek. Valamennyi állatfajtára meg van adva, hogy mennyi adót kell utána fizetni, de itt is léteznek bizonyos mennyiségek, melyek alatt adómentességet határoztak meg. Így az állattartók akkor nem kell adót fizessenek, ha legtöbb tíz juhot, tíz kecskét, hat sertést, két tehenet, száz szárnyast vagy száz család méhet tartanak. Akik a fenti területet, illetve állatállományt meghaladják, azokra a terület nagysága, valamint az állomány darabszáma alapján vetik ki az adót.

Ugyanakkor átalányadót kell fizessenek azok a személyek is, akik gazdálkodnak egy adott területen, és a termékeiket nem feldolgozott állapotban értékesítik. Ha viszont feldolgozzák ezeket a termékeket, és mondjuk nem búzát adnak el, hanem lisztet, akkor ez után már nem átalányadót, hanem rendes, 16 százalékos jövedelemadót kell fizetniük. Ha egy gazdálkodónak például tíz hektár földje van, és azon öt olyan különböző növényt termeszt, melyek esetében két hektárig nem kell adózni, akkor a tíz hektár után összességében nem kell adózni, amennyiben viszont egyik gazdálkodási terület 3 hektáros, akkor 1 hektár már adóköteles.

Bérbe adás

A szakember arra is felhívta a figyelmet: 2004. január 1-től Romániában adót kell fizetni minden bérbe adott ingatlan és terület után, így a földterületek után is. Ezek egy nagyon kis forrást jelentenek a hazai adóhivatalok számára, de ez is egy olyan jövedelemfajta, ami után adózni kell. 2013-től van egy olyan lehetőség, hogy amennyiben a bérbe vevő magára vállalja azt, hogy ő bevallja a bérbevevés tényét, vagyis leteszi az adóbevallásokat a tulajdonos helyett, és befizeti az adót, akkor nem 16 százalékos adót kell fizessen, hanem egyfajta mentességet kap és tulajdonképpen 12 százalékos az adó, amit be kell fizessen. „Azt szeretném javasolni, hiszen így sokkal egyszerűbb, hogy egy vállalkozás megcsinálja mindenki helyett a bevallást, ezeket leadja és be is fizeti a kért összeget, így a tulajdonos amit kap, az már egy nettó jövedelem, ami után már nem kell adózzon”, tanácsolta.

Tanácsadás magyarul

Az adók befizetése két részletben történik, határidők: október 25. és december 15. A D 221-es jelzésű formanyomtatványokat május 27-ig kell leadni, és bármilyen, a nyilatkozathoz képest ezután bekövetkezett változást jelezni kell az adóhivatalnak. A mulasztókat figyelmeztetésben, illetve 500 lejig terjedő bírságban részesítheti a hatóság. Fándly Máriusz az érdeklődők kérdéseire szívesen válaszol magyarul, az intézmény D. Cantemir utca 2. szám alatti székhelyén (a nagypiac mellett) tart fogadóórát minden szerdán 10-12 óra között, a III. emeleten, a 320-as irodában.

Ciucur Losonczi Antonius