Arany János költészetének aktualitása a Nagyváradi Művészeti Líceumban

Marosán Csaba arra kérte a diákokat, hogy a vele készített szelfivel együtt, Arany idézetekkel árasszák el a facebookot
Marosán Csaba arra kérte a diákokat, hogy a vele készített szelfivel együtt, Arany idézetekkel árasszák el a facebookot
„Árasszuk el a facebookot Arany idézetekkel!” – ezzel a kéréssel fordult a Nagyváradi Művészeti Líceum diákjaihoz Marosán Csaba színművész, aki november 2-án, reggel 8 órai kezdettel tartott előadást iskolánkban Arany János, a költők fejedelme címmel.

Nagy Gabriella aligazgatónő felvezetőjében elmondta, hogy ez az ifjú színész gerillaharcosként küzd azért, hogy még inkább megszerettesse a diákokkal a magyar verseket, hogy megérezzék a magyar versek pótolhatatlan nevelő hatását, ezért szervezték meg Mados Andrea magyar szakos tanárnővel ezt az előadást.

Marosán Csaba a Kolozsvári Magyar Színház legfiatalabb tagja, s mint olyan úgy gondolja, hogy ez nagy felelősséggel is jár, ezért az ő célja többek között az, hogy „refreshelje” (ez a művész által adott meghatározás) a verset, aktuálissá, érhetővé tegye a mostani fiatalság számára is. Az Aranykor című film megtekintésével kezdődött az előadás, amelynek elkészítésére az aktuális Arany-emlékév meghirdetése szolgált. A film során ellátogathattunk a színésszel azokra a helyszínekre, amelyek Arany életpályáját meghatározták: Nagyszalontára, Debrecenbe, Nagykőrösre, Budapestre, majd a Szent László freskót őrző bögözi és homoródkarácsonyfalvi templomokba (a Szent László legenda szerzőjeként kapcsolódik hozzá ez utóbbi két helyszín is). Az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött Toldi Trilógia kéziratát is láthattuk a filmben, amelyet a költő özvegye adományozott a könyvtárnak.

A modern technikának köszönhetően már pontosan tudjuk, hogy Arany több mint 59000 szót használt munkássága során, leggyakrabban használt szavai között szerepelnek a következőek: szék, király nép, ember, Toldi.

Nagyon megérintette a diákokat az is, hogy Arany a zenét és a rajzolást is nagyon szerette. Megtudhattuk, hogy ebben a térségben egészen fel Szatmárig körülbelül 180 népdalt gyűjtött, s erre a gyűjteményre még Kodály is többször hivatkozott. Szó volt még Arany Shakespeare fordításairól, amelyekre a „hortobágyi angol” fordítások elnevezést is használjuk, ugyanis Arany autodidakta módon tanult angolul, fonetikusan írt és beszélt, de angolul beszélni nem volt alkalma, mivel nem akadt kivel. De még napjainkban is a Hamlet legtökéletesebb fordítása az övé. Betekintést kaptunk a magánéletébe és a Petőfivel kötött szoros barátságába is. Azt is megtudtunk, hogy nagyon szerette a humort és az iróniát és már tizennégy évesen tökéletesen beszélt németül. Meghívottunk humoros átirat formájában előadta A walesi bárdok és a Mátyás anyja című verset (ez utóbbit A fekete router címmel, Lackfi János tollából). A XX. század nagy íróinak Arany jellemzésével zárta előadását, köztük például Szerb Antaléval, aki szerint: „Ha az Ezeregyéjszaka dzsinnjei egy nap felkapnák Magyarországot, és elvinnék távolabbi egekbe, úgyhogy a helyén nem maradna semmi más, csak Arany János tizenkét kötete, ezekből a mágikus könyvekből maradék nélkül ki lehetne olvasni a magyarság eidoszát. Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet…”

Miután a diákok visszatapsolták, Marosán Csaba, Demény Péter Családi kör című versátiratával búcsúzott a diákoktól és arra kérte őket, hogy a vele készített szelfivel együtt, – a „csücsürítős” szelfis képek helyett – a mai napon Arany idézetekkel árasszák el a facebookot, ezzel is tisztelegve a költőóriás előtt.

A Nagyváradi Művészeti Líceum közleménye