Anyanyelvű ügyintézés jöhet Nagyváradon

Csomortányi István és Zatykó Gyula, az EMNP tegnapi tájékoztatóján
Csomortányi István és Zatykó Gyula, az EMNP tegnapi tájékoztatóján
Magyar ügyfélszolgálati ablak nyílhat rövidesen a nagyváradi polgármesteri hivatalban, az úgynevezett piramisban. Erről Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Ilie Bolojan váradi polgármester tanácsadója számolt be tegnap, sajtótájékoztatón.


Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Ilie Bolojan váradi polgármester tanácsadója elmondta, régebben tárgyalnak már erről a polgármesterrel, Bolojan pedig nyitott a megoldásra, és rájuk bízta konkrétumok kidolgozását. Csomortányi István, az EMNP megyei szervezetének elnöke hozzátette: ,,amúgy már 15 éves nem volt semmilyen akadálya annak, hogy ilyesmit vezessenek be, csak akik úgymond képviselik a magyarságot azoknak ez nem volt prioritás”. Most azt akarják megoldani az EMNP-sek, hogy a látszatmegoldáson túl, amely szerint pár magyar nyelvű felirat is van a városházán, de anyanyelvű ügyintézés nincs, a magyar feliratok ottani rendszere is teljes és egységes legyen – de ezen túlmenően konkrétan és végig el lehessen intézni minden hivatali ügyet magyar nyelven is. Ehhez várhatóan külön ablak nyílik majd, ahol nemcsak átveszik a magyar nyelvű kérvényeket, illetve segítenek a formanyomtatványok kitöltésében, hanem teljes körű ügyintézést biztosítanak. Hogy ez mikor nyílhat meg, az a fő kérdés, ugyanis a román nyelvű ügyintézés során is ablaktól ablakig küldözgetik a különféle részletek megoldásáért a polgárt, az pedig nem lenne megoldás, hogy magyarul kezdődik az ügy rendezése, majd átküldik a magyar ügyfelet is olyan ablakokhoz, ahol románul folytatódik – tehát olyan személyzetet kell találni, vagy képezni, amelyik az összes önkormányzati ügyet kezelni tudja, mégpedig magyarul.

Magyar nyomtatványok

Összesen hét igazgatóság feladatköreit kell majd ellátniuk a magyar ügyintézőknek. A tervek szerint szabadságolások esetén sem függesztik fel a magyar ügyintézést, ugyanis ha már találnak megfelelő embereket, akkor többet is munkába állítanak majd, biztosítva a szolgáltatás folyamatosságát.

Abban az ügyben is ezzel egyszerre lép az EMNP, hogy maguk a formanyomtatványok se csak román nyelvűek legyenek. Sőt, azt szeretnék – és erre is nyitottságot tapasztalnak Bolojanék részéről – hogy ne külön román és külön magyar nyelvű nyomtatványok álljanak rendelkezésre, hanem mindegyik automatikusan kétnyelvű legyen. Ez segíti még a magyar polgárt is, hiszen ugyan előny az anyanyelvű ügyintézés, de nem minden kifejezés ismert magyarul a magyar átlagpolgár számára sem, így az eleve kétnyelvű nyomtatványt könnyebb kitöltenie, hasonlóképp még könnyebb aztán a városházi alkalmazottaknak feldolgozniuk kétnyelvű iratokat. Viszont egyrészt nagy volumenű munkáról van szó, ugyanis a váradi önkormányzatnál összesen 250 oldalnyi különféle formanyomtatvány használatos. Az EMNP azt szeretné elérni, hogy az önkormányzat biztosítsa a kétnyelvűsítéshez szükséges fordítást. Érdekesség, hogy jelenleg a 250 oldal között egyetlenegy kétnyelvű nyomtatványt találtak, ezt be is bemutatták a tájékoztatón. Ez egy román-német irat, amely valószínűleg Németországba költözött itteniek helyi ügyintézést segíti. Ez önmaga is nagyon jó modell lehet a román-magyar változatok elkészítéséhez.

Egyúttal különben azt is szorgalmazzák Zatykóék, hogy az önkormányzat egységesítse a nyomtatványok külalakját is, jelenleg ugyanis mindegyik igazgatóság különféle dizájnú és megfogalmazású iratokkal dolgozik.

Gondok

Probléma azonban szerintük, hogy az épp pár napja elfogadott közigazgatási törvény megint akadályoz, ahelyett, hogy segítene. Van benne ugyanis egy olyan kitétel, amely szerint a helyi nyomtatványok magyar nyelvűek is lehetnek, de kétnyelvű nyomtatványokról nem szól. Még nagyobb probléma, hogy szól viszont arról, hogy külön kormányrendelet szükséges a rendezéshez: két hivatal szakvéleménye alapján össze kell állítani a helyi használatú nyomtatványok országos jegyzékét, amit aztán a kormánynak is jóvá kell hagynia. Csomortányi szerint ebből egyrészt biztosan eleve kimaradnak mindenféle önkormányzatok egyes nyomtatványai, amelyek így kvázi illegálissá válhatnak, másrészt nehéz utólag módosítani az amúgy is teljesen felesleges jegyzéken, harmadrészt a most kigondolt váradi megoldással is ugyanúgy szembemegy ez a céltalan központosítás, ahogy minden más helyi rendezést is akadályoz. Az EMNP-sek hozzátették: igyekeznek valamilyen megoldást találni erre az ellentmondásra.

Ugyancsak folytatják lépéseiket a váradi történelmi utcanevek feltüntetéséért. A hivatkozott új közigazgatási törvény egyik pozitívuma ugyanis, hogy immár kötelezővé teszi a kisebbségi nyelvű feliratokat is, ott, ahol a kisebbség aránya 20% fölötti – negatívum viszont, hogy nem rendelkezik a történelmi megnevezések használatáról, így akár tükörfordításos álmegoldás is lehetséges. Az EMNP ezért Váradon külön szorgalmazza az önkormányzatnál a történelmi magyar megnevezések feltüntetését a városközpontban, a román mellett, ahol pedig nincs ilyen, ott a fordítások kihelyezését. Azt is kérik, hogy a főépítészi hivatal határozza meg a feliratozás formáját, a feliratok tartalmáról, tehát például a történelmi megnevezések mibenlétéről ne a városháza döntsön, hanem egy szakértői bizottság.

Kiváltságosok

A tájékoztatón kitértek a most elfogadott közigazgatási törvény másik negatívumára is. Csomortányi elmondta: ,,újabb kiváltságos kaszt születik e jogszabály nyomán, a már létező túlfizetettek mellé”. Ugyanis immár különleges nyugdíjban részesülhetnek majd a polgármesterek, az alpolgármesterek, a megyei tanács elnökök, illetve az ottani alelnökök is – erre pedig sem épkézláb magyarázat, sem szükség nincs az EMNP szerint. Hozzátették: egy községi polgármester akár már most 5-6000 lejt vihet haza alapbérként, egy három mandátumos polgármester pedig majd a nyugdíja mellé még 1100 lejt kap, és ez csak az alapjuttatás, a különféle törvényi extrák még benne sincsenek. Csomortányi szerint ,,fontosabb lett volna például azt rendezni, hogy a polgármestereknek legalább érettségijük legyen, hiszen sokfelé, így például Biharban is vannak olyanok, akik még ilyen szinten sem felkészültek, mégis vezetők lettek”.
Szeghalmi Örs



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .