Anyanyelvhasználati kérdések és műemlékvédelem

Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke. A szerző felvétele
Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke. A szerző felvétele
Meg kell menteni a nagyváradi villamosremízt, illetve sokkal többet kell tenniük az önkormányzatoknak az anyanyelvhasználat biztosítása terén, hangsúlyozza Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján.


Aggodalmat kelt a váradiak körében az a hír, hogy a Nagypiac felújítása során a Közterület-fenntartó lebontaná a vásárcsarnokot, amely a város első villamosdepója volt. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján ennek kapcsán elmondta, hogy a téglaszerkezetes, fém-tetőszerkezetes épület egyedülálló a maga nemében, már csak azért is, mert depóépületből a váradi állomás épületegyüttesén kívül nincs több egész Bihar megyében, ezért érdemes lenne a volt remízt műemlékké nyilvánítani. Csomortányi hozzátette: a piacfelújítási terv hiányossága az, hogy a tervező nem vizsgálta meg azt a körülményt, hogy a város általános rendezési tervében a csarnok védett épületként van nyilvántartva, ami azt jelenti, hogy az épület lebontásához módosítani kell először a város általános rendezési tervét. A politikus azonban hozzátette: „a korábbi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a védettség nem jelent garanciát arra, hogy az épület meg is marad”. Mindenesetre a párt jelezte ezt a problémát a nagyváradi polgármesteri hivatalnál, ahol azt ígérték, hogy figyelembe veszik ennek az épületnek a védett státuszát, illetve az értékét, és azzal nyugtatják a közvéleményt, hogy ez még nem a végleges terv.

Korábbi esetek

Csomortányi István felidézte, hogy 2009-ben a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány, melynek vezetője akkoriban Sárközi Zoltán volt, ígéretet tett arra, hogy kéri a kultuszminisztériumtól három váradi ipari építmény műemlékké nyilvánítását: a repülőhídét, az Emília malomét és a volt remíz épületét. „A repülőhíd műemlékké nyilvánítási kezdeményezése soha nem történt meg, de erre nem is lett volna szükség, mert a Kultuszminisztérium műemléki jegyzékében a váradi vasútállomás épületegyüttese szerepel, ami azt jelenti, hogy a repülőhíd is műemléki védelmet élvezett, ennek ellenére lebontották. Az Emília malom műemlékké nyilvánítását kérte az alapítvány, aztán néhány hónap múlva, amikor kiderült, hogy ez politikai érdekeket sért, kérte a műemlékké nyilvánítás visszavonását” – fogalmazott Csomortányi.

Az egyedüli

A politikus elmondta, hogy a remíz épülete esetében sem kezdeményezte soha senki a műemlékké nyilvánítást, ennek ellenére ő felhívta Ilie Bolojan polgármester figyelmét arra, hogy a Nagypiac felújítási projektje uniós pályázatból valósulna meg, így ha a pályázat megvalósításának bármely fázisában valaki kezdeményezni fogja az épület műemlékké nyilvánítását, akkor az önkormányzat biztosan elveszíti a pályázatot. „Ezt elkerülendő célszerű lenne, ha a végleges kiviteli tervek úgy készülnének el, hogy a remíz épülete, és ami a környékén menthető, azt beépítsék az új csarnok épületegyüttesébe. Se szeri, se száma a pozitív példáknak, amikor pályaudvarokat, ilyen típusú depókat alakítottak át teljesen más funkciójú épületté úgy, hogy az épület megmaradt. Egy kicsit őrültség is lenne lebontani egy csarnokot, hogy egy másik csarnokot építsünk a helyére” – mondta, majd megjegyezte: „Ez maradt az utolsó fontos ipari műemlékünk Nagyváradon, ugyanis korábban elveszítettük a Dreher sörgyárat és a szeszgyárat is, amelyek szintén fontos ipari műemlékei lehettek volna a városnak.”

Nyelvhasználat

A tájékoztató második felében Csomortányi István emlékeztetett arra, hogy három év óta minden év elején emlékeztetőül elküldik a megyében működő jelentősebb önkormányzatoknak a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos elvárásokat és a Kisebbségkutató Intézet által több mint tíz évvel ezelőtt elkészített CD-t, ami az akkor érvényes formanyomtatványok magyar fordítását tartalmazza. „Dacára annak, hogy a közigazgatási törvény, az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája, a Strasbourgban elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény és a román–magyar alapszerződés sok mindent rögzít kötelességként nyelvhasználati kérdésekben az önkormányzatok számára, mégis, függetlenül attól, hogy román vagy magyar vezetésű önkormányzatól van szó, a megyében ebből semmit nem tartanak be” – fogalmazott a politikus.

Problémák

Felhívta a figyelmet arra, hogy a problémák közé tartozik a kétnyelvű feliratok szinte teljes hiánya a közintézményekben, illetve az, hogy az önkormányzati határozatokat sehol nem fordítják le magyar nyelvre, holott ott, ahol húsz százalék fölötti a magyarság aránya, ott a törvény szerint ezt kötelező lenne megtenni. „A tanácsosaink sehol nem kapják meg a napirendet magyarul” – fogalmazott Csomortányi, aki hozzátette, hogy az önkormányzatok alárendelt intézményei sem tartják be ezeket a kötelező érvényű rendelkezéseket, de ugyanígy érvényes ez a prefektúrára és az alá tartozó összes kormányszervre is. „A megyei tanácsnak közel két éve van magyar elnöke, de arra nem voltak képesek ennyi idő alatt, hogy legalább a város honlapja legyen kétnyelvű” – méltatlankodott a politikus, aki kiemelte, hogy a helyközcsatári és az érmihályfalvi önkormányzatoktól a tavaly több alkalommal is kérték a helyi határozatok magyar nyelvű változatait, de még csak válaszra sem méltatták a kérést. Csomortányi bejelentette, hogy pert indítanak az említett két önkormányzat ellen, majd hozzátette, hogy a nagyváradi önkormányzat és a Bihar Megyei tanács esetében egyelőre elállnak a pertől.

Pap István