Anyák napi istentisztelet és koncert Nagyszalontán

Anyák napi istentisztelet és koncert Nagyszalontán
Május első vasárnapján az édesanyáké a figyelmünk, őket köszöntjük szívünk minden szeretetével, hálájával. Így volt ez Nagyszalontán is, ahol a délelőtti istentisztelet keretében hálát adtak az édesanyáért és páratlan szolgálatáért.

Az igehirdetés szolgálatát Mikló Ferenc lelkipásztor-esperes végezte: Ézsaiás próféta 49. Részének, 14 és 15. versei alapján: „De Sion ezt mondta: Elhagyott engem az ÚR, megfeledkezett rólam az én Uram! Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad!” Az igehirdetés alapgondolata szerint csodálatos Isten hasonlata és példája, amikor a maga Atyai gondviselését az édesanyák földi szeretetéhez, gondoskodásához hasonlítja. Isten valóban úgy szeret bennünket, ahogy egy jó, egy igazi édesanya szereti gyermekét. Ám az alapigével kapcsolatban azt is elmondta, hogy a felolvasott igében ott van a panasz is „Elhagyott engem az Úr, megfeledkezett rólam az én Uram!” Miért gondolkodott így Isten népe? Látszólag minden ok megvan a panaszra, de valójában az összeomlás miértjére kell megkeresni a választ, mely a jelent befolyásolhatja. Isten népe nem hallgatott Teremtőjére, pogány istenekhez fordult, az erkölcsi szabadosság és a züllés útjára lépett. A kérdés elkerülhetetlen: magunkra ismerünk Izráel példájában? Hisszük, hogy Isten alkotott minket, gondviselése irányába rengeteg elvárásaink vannak, mégis azt kívánjuk, hogy az Isten ne szóljon bele életünkbe, csak akkor legyen jóindulatúan jelen, amikor nekünk szükségünk van rá. Az ige bíztatása szerint, minden hűtlenségünk ellenére, ahogyan csecsemőjéről az anya nem feledkezhetik meg, úgy Isten sem feledkezik meg rólunk. Lehetnek pillanatok, amikor úgy érezzük, de olyan nincs, hogy az Isten teljesen háttérbe vonuljon. És miként az édesanyánkra nem csupán anyák napján kellene hálával tekintenünk, úgy az Istenről sem kellene megfeledkeznünk. Mert, ahogy az anyák, úgy az Isten sem „kilóra méri a jóságot”, hanem pazarló, önzetlen szeretetével eláraszt. Adja Isten, hogy ezeket felismerjük…

Az igehirdetés után az Arany János Elméleti Líceum diákjai, kicsik és nagyok, együtt dicsérték az Istent és adtak hálát az édesanyákért. A zenés verses összeállításban helyet kapott furulya, hegedű, gitár és zongora, szólóének is. A zeneszámok sorát szavalatok tarkították: a magyar irodalom anyák-napi gyöngyszemeit hallhatta a gyülekezet: Szabó Lőrinctől Dsida Jenőig, Horváth Istvánon keresztül Juhász Gyuláig. Istennek legyen érte hála, anyák napján méltó ünnepe lehetett a nagyszalontaiaknak.