Antonescu: nem az államfő alakít kormányokat

Antonescu: nem az államfő alakít kormányokat

Kétnapos Bihar megyei látogatása
során egy exklúzív interjú
erejéig szombat reggel lapcsoportunk
nagyváradi székhelyén is
tiszteletét tette Crin Antonescu, a PNL elnöke.


– Ön szerint mi a jelenlegi hatalom legnagyobb
hibája?


– Az, hogy képtelen konkrét
megoldásokat találni a jelenlegi
válságra. Krízis idején a
kormányok csökkentik a
költségvetési kiadásokat,
és folytatják a
gazdaságélénkítő
intézkedéseket. Ehelyett a mostani
kormány csak propagandát folytatott a
kiadáscsökkentés körül,
miközben új minisztériumokat hozott
létre, melyek a mi
véleményünk szerint
fölöslegesek. Az
átalányadó bevezetése pedig
tökéletesen ellenkezik azzal, amit a
jelenlegi helyzetben tenni kéne, hiszen a
vállalkozásokat támogató
intézkedéseket kellene hozni. A jelenlegi
kormány irreális
előfelvetésekből indult ki a
költségvetés kidolgozásakor.
Teljesen elszámolták a bevételi
előrejelzéseket és a deficit
mértékét, ezért is
jött ilyen hamar a
költségvetés-módosítás.


– Mit tenne a tanügyben kialakult
válsággal a PNL, ha most hatalmon
lenne?


– Azt amit akkor tett, amikor kormányon volt. A
Tăriceanu kormány idején volt a
legmagasabb a tanügynek
elkülönített
költségvetési tétel, vagyis a
bruttó nemzeti össztermék hat
százaléka. Soha azelőtt
Romániában nem újítottak
fel annyi iskolát, és nem volt magasabb a
tanárok fizetése. Az igaz, hogy a
tanárok alul vannak értékelve a
társadalomban betöltött igen fontos
szerepükhöz képest, de a
fizetésemelésekről csak
gazdasági növekedés
időszakában lehet beszélni. A
tanári fizetések ötven
százalékos emelése felelőtlen
döntés volt, amit az akkori kormány
nem volt hajlandó meghozni, és
ezért kemény kritikát kapott az
államelnöktől és a két
akkori ellenzéki párt
elnökétől. Emil Boc és Mircea
Geoană akkor kijelentették, hogy
kormányra kerülésük első
napján alkalmazni fogják a tanárok
fizetésemeléséről
szóló törvényt, és az
államfő, aki teljeskörű
tájékoztatást kapott az
ország gazdasági helyzetéről,
támogatta a fizetésemelésről
szóló elképzelést.


– El lehet képzelni azt, hogy egy párt
masszívan populista
ígérgetések nélkül
jusson hatalomra?


– Igen, bár ez a valóságban
még nem igazolódott be. Az
nyílvánvaló, hogy Mircea
Geoană és Emil Boc ezekkel a
hazugságokkal nyertek szavazatokat, csakhogy
mostmár hiába szólítanak
fel szolidaritásra és türelemre, az
emberekben olyan feszültség gyülemlett
fel, ami nem ad teret a bizalomnak. Ha mi
lennénk kormányon, legalább
meglenne a hitelünk ahhoz, hogy a
szakszervezeteket visszavezessük a
realitáshoz.


– Eltökélt szándéka azt, hogy
elindul az elnökválasztáson?


– Igen. De addig még sok idő van
hátra, és nekünk most az a
kötelességünk, hogy ellásuk
feladatunkat az ellenzékben, hiszen
mostmár csak mi, az RMDSZ, a sajtó
és az adófizető van
ellenzékben.


– Amennyiben ön megnyeri az
államfőválasztást, akkor ez a
kormánytöbbség
megváltoztatását is
jelentené, esetleg a PNL kormányra
kerülését valameyik mostani
kormánypárttal?


– Elvi szinten azt mondhatom, hogy nem az
államfő alkot
kormánytöbbségeket. Traian
Basescunak ez ugyan sikerült a novemberi
választások után, de egy
kormány akkor bukik meg, amikor a parlamenten
átmegy egy bizalmatlansági
indítvány, vagy amikor lemond a
miniszterelnök. Az ezt követő
kormány összetételét a
parlamenti pártok
állapítják meg. Ilyen
értelemben az államfő
leváltása ősszel
valószinűleg magával hozza majd a
parlamenti többség
módosulását is, de azt nem fogadom
el, hogy az államfő legyen az, aki
részt vesz ezekben az akciókban.


– Nem fél attól, hogy ha sok
elnökjelölt lesz, akkor többen
öntől visznek majd el szavazatokat, és
a 2000. évihez hasonló helyzet
állhat elő?


– Nekem nincs mitől féljek, hiszen
egyelőre a kormánykoalíciónak
van két elnökjelöltje. Engem nem
éredekel, hány jelölt van, hanem
csak az, hogyan tudom meggyőzni az
embereket.


 

Pap István