AMR: kérik vissza a hatvanhat százalékot

Múlt hét végén Nagyváradon ülésezett pénteken az ország legjelentősebb városait tömörítő szervezet, a Romániai Municípiumok Egyesületének irányítóbizottsága. A szerző felvétele
Múlt hét végén Nagyváradon ülésezett pénteken az ország legjelentősebb városait tömörítő szervezet, a Romániai Municípiumok Egyesületének irányítóbizottsága. A szerző felvétele
Nagyváradon ülésezett pénteken az ország legjelentősebb városait tömörítő szervezet, a Romániai Municípiumok Egyesületének (AMR) irányítóbizottsága, mely több javaslatot fogalmazott meg a kormány irányába. Az AMR azt szeretné, hogy a jövedelemadóból származó bevételek 66 százaléka maradjon azoknak a településeknek, amelyekben begyűjtötték azokat.


Az ország legjelentősebb városait tömörítő szervezet irányítóbizottságának pénteki ülése után tájékoztatták a sajtó képviselőit a szervezet vezetői a váradi városházán. A romániai megyeszékhelyek legnagyobb sérelme az, mondta az AMR elnöke, Robert Negioță, Bukarest 3. szektorának polgármestere, hogy valóságos pénzügyi csapásként érte a nagyvárosokat a jövedelemadónak tizenhatról tíz százalékra való csökkentése, mely intézkedésnek azonban nem az volt a célja, hogy csökkentse a polgárok adóterheit, hanem az, hogy ezt a bevételi forrást a helyi önkormányzatoktól elvegye és a központi költségvetésbe csatornázza be. A Romániai Municípiumok Egyesülete azt akarja, hogy a jövő évi költségvetési törvényben a jövedelemadóból származó bevételek hatvanhat százaléka maradjon azoknak a településeknek a költségvetésében, amelyekben begyűjtötték azokat az adókat és illetékeket. Negoiță elismerte: a megyeszékhelyek a tavaly hibáztak, amikor nem hallatták kellő eréllyel a hangjukat ebben az ügyben. Hozzátette, hogy be is csapták őket, mert azt az ígéretet kapták a kormánytól, hogy kiegészítik a városok költségvetését úgy, hogy azok ne veszítsenek sok pénzt, de végül ezt az ígéretet a kormány nem teljesítette. Éppen ezért a municípiumok szövetsége nem zárkózik el semmilyen eszköztől, hogy rábírja a döntéshozókat a városoknak kedvező döntés meghozatalára, akár be is perelik a kormányt, ha másképp nem érnek célt.

Átláthatóságot!

Ezt már Ilie Bolojan, az AMR ügyvezető elnöke, Nagyvárad polgármestere jelentette be, aki ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a Pénzügyminisztérium nagyon átláthatatlanul dolgozik, ugyanis nem közli az érintettekkel azt, hogy honnan, kiktől gyűjtötte be az adókat, így azt sem lehet pontosan tudni, hogy eleve mennyi pénz járna a településeknek. Ez kétségessé teszi a pénzügyminisztériumi számítások korrektségét – jegyezte meg Bolojan. Nagyvárad polgármestere példát is említett: több város vezetője azt panaszolta, hogy vannak nagy cégek, amelyek az adott városban vannak bejegyezve, ott van a székhelyük és ott is fejtik ki tevékenységüket, de mégsincs feltüntetve, mint olyan cég, amelyik abban a városban fizeti az adóit. Az effajta eseteket elkerülendő az AMR kérni fogja a Pénzügyminisztérium működésének átláthatóvá tételét, tehát azt, hogy a minisztérium közölje azt, hogyan, minek alapján osztja szét azt az adót, ami a városokba folyik be, ahonnan aztán felkerül Bukarestbe.

A fő javaslat

Gheorghe Falca, az AMR első alelnöke, Arad polgármestere elmagyarázta a szervezet irányítóbizottsága által konszenzussal elfogadott javaslatot. Mint mondta, jelenleg Bukarest és az ország huszonegy városa termeli meg az ország bruttó nemzeti össztermékének (GDP) hetven százalékát, míg az ország többi, mintegy 3200 közigazgatási egysége a fennmaradó harminc százalékot állítja elő. Éppen ezért ezeket a gazdaságot előre húzó városokat segíteni, nem pedig visszahúzni kell. Falca elmondta: azt kérik, hogy a kormány 2019-ben hozza helyre a tavaly hozott hibás döntését a következőképpen: a jövedelemadó hatvanhat százaléka maradjon azoknál a közigazgatási egységeknél, ahol begyűjtötték azokat, huszonkét százaléka menjen a megyei tanácsokhoz, tizenkét százalék pedig a megyei tanácsokon keresztül kerüljön azokhoz a településekhez, amelyek önmaguktól nem tudják kitermelni a működésükhöz szükséges pénzt.

Egyéb gondok

Vannak egyéb problémák is, amelyeket az AMR jelezni fog a kormánynak: ilyen az a kitétel, mely szerint egy parkberuházás esetén a teleknek mindössze tíz százalékát lehet beépíteni, ami sok esetben gátolja az önkormányzatokat abban, hogy egy park kialakításakor sportpályákat, bicikliutakat, műtavat stb. építsenek a park telkére. Súlyos problémát okoz a helyi önkormányzatoknak az uniós források lehívását túlzottan megnehezítő bürokrácia. Ilie Bolojan ebben a vonatkozásban megemlítette azt, hogy egy uniós forrás lehívásához Romániában 82 kérést kell teljesíteni, míg a Románián kívül a legbürokratikusabbnak számító országokban csak huszonnégyet. Mint Bolojan elmondta, ezeket a követelményeket nem az Európai Unió kéri Romániától, az ország a saját maga dolgát nehezíti meg ezzel a túlzott bürokráciával. Az AMR kérni fogja, hogy a kormány enyhítsen valamit ezen a rendkívül nehézkes szabályrendszeren.

Pap István