Álmok a színházi világnapon

Álmok a színházi világnapon
Nagyvárad- A Színház Világnapját az Álmok című diákelőadással ünnepli meg a váradi Szigligeti Színház, melynek kezdési időpontja szerda este 6 óra. A részletekről kedden sajtótájékoztatót tartottak.

 

Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Álmok című diákelőadással egy következő fázisához érkezett a Színház az iskolában – Iskola a színházban program. Örömének adott hangot, hogy tavalyhoz képest több csoporttal dolgoznak a színészek annak betudhatóan, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem is bekapcsolódott a projektbe. Hozzátette: a terveik közt szerepel, hogy a jövő évadban a Nagyváradi Egyetem hallgatóival is együttműködjenek, már vannak ez irányú próbálkozásaik.

Szabó K. István művészeti igazgató kifejtette: ezúttal a magyar irodalom olyan alkotásaira akartak összpontosítani, melyek olyan életérzéseket fejeznek ki, ami közelebb áll a mi korunkhoz, ezért esett a választásuk Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című drámájára és Örkény István Egypercesek novelláira. Hangsúlyozta: a szövegek tulajdonképpen csak „ürügyekként” szolgáltak a gondolatok kibontakozására, a tizennyolc etűdből álló előadásnak nincs egy összefüggő története, meséje, a nézők annak lehetnek tanúi, hogy a diákok hogyan tudnak kezelni konfliktushelyzeteket, miként viselkednek, vagy élik meg a feszültséget, illetve viszonyulnak olyan rendkívül szélsőséges szituációkhoz, mint például a számukra ismeretlen háború.

A rendezők

A felvezetők után a különböző csoportokat felkészítő színművészek számoltak be az általuk vezetett foglalkozásokról. Az elmondottakból többnyire az derült ki, hogy bár eleinte nehezen ment a munka, egy-két kivételtől eltekintve végül összerázódtak a fellépők, kialakult a csapatszellem, és a próbák folyamán jelentős szerep jutott ugyanakkor az improvizációnak.

Pitz Melinda a Szent László Líceumba járó fiatalokkal foglalkozott, ő azt emelte ki, hogy mennyit fejlődtek a tanítványai, milyen változásokon mentek keresztül, és kezdtek el színpadszerűen gondolkodni. Szotyori József (Ady líceum) elmondta, hogy neki rögeszmés „egyéniségek” jutottak, akik eleinte sokat veszekedtek egymással, sok volt bennük a düh, és idő kellett ahhoz, hogy megnyugodjanak, de most már eljutottak odáig, hogy büszke rájuk. Ababi Csilla (Tanítóképző, illetve Művészeti Líceum) számára érdekes volt, ahogy a gyermekek saját és a színház művészi eszközei kölcsönösen hatottak egymásra, miközben egy kaotikus álom színrevitelével próbálnak tükröt tartani a világra. Csatlós Lóránt (Eminescu Főgimnázium) egy olyan csoportot kapott, melynek tagjai korábban már szerepeltek az Iskola-programban, így számára az jelentette az egyik fő kihívást, hogy a túlzottan magabiztosak és a színházi tapasztalatokkal nem rendelkező naivak egyenlő félként kezeljék egymást. Varga Balázs (Lorántffy Gimnázium) azt a pillanatot igyekezett megragadni, ahogy a tinédzsereknek kiforr az egyéniségük. Kocsis Gyula és Hunyadi István (Eminescu Főgimnázium) elmondták: nehéz volt csapatot kovácsolniuk, és elmagyarázni a tapasztalatokkal rendelkezőknek, hogy ez a produkció most más, mint a tavalyi, de végül az improvizációs gyakorlatoknak is köszönhetően homogenizálódott a társaság. Faragó Zénó (PKE) tanítványaival sok időt töltött azzal töltött, hogy olvasták az Örkény-szövegeket majd értelmezték ezeket, Tóth Tünde (PKE) pedig bevallotta, hogy csodaként élte meg, ahogy az egyetemistákban valami megszületik a színpadon, nekik betudhatóan átfogalmazódott benne mindaz, amit addig gondolt a színjátszásról. A legnehezebb dolga talán Pál Hunornak (Ady líceum) volt, eleinte nem tudta, mit kezdjen a szöveggel, nehéz volt összerakni a nemek harcát.

Az Álmok című diákelőadást a március 27-án, szerda este 6 órától lehet megtekinteni a Szigligeti Színházban, korlátozott számban még hozzá lehet jutni jegyekhez.

Ciucur Losonczi Antonius