Alkotmánymódosítás a kisebbségek érdekében

Alkotmánymódosítás a kisebbségek érdekében
Az RMDSZ több, a nemzeti kisebbségek érdekeit védő javaslatot terjeszt be a román alkotmány módosításához.

A román alkotmány nemzeti kisebbségeket érintő részeihez benyújtandó módosítási javaslatokról tájékoztatta a helyi magyar sajtót tegnap délelőtt Biró Rozália RMDSZ-es szenátor. A szövetség már az 1. cikkely módosítását kéri oly módon, hogy egy második bekezdés beiktatását javasolja, mely kimondja azt, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők Romániában. Ezzel egy időben módosítani kell a 152. cikkelyt is, mely megtiltja, hogy az 1. cikkelyt módosítani lehessen. Ugyanakkor a 151. cikkelyt úgy kellene megváltoztatni, hogy az ne azt mondja ki, hogy az Alkotmány mely cikkelyei nem módosíthatók, hanem azt, hogy semmilyen alkotmánymódosítás nem érintheti az ország függetlenségét, területi integritását, a politikai pluralizmust és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A legutóbbi népszámlálás nem hivatalos végeredménye szerint az ország lakosságának 9,4 százaléka vallotta magát valamelyik kisebbséghez tartozónak, ebből kiindulva nem indokolt az, hogy Romániát az Alkotmányban nemzetállamként határozzuk meg, fejtette ki Biró Rozália, megjegyezve azt is, hogy egyetlen uniós állam alkotmányban sincs utalás a nemzetállamra.

Javaslatok

Egy további RMDSZ-es módosítási javaslat a nemzeti önazonosság alkotmányos biztosítására vonatkozik. A szövetség a 6. cikkelyhez beiktatna egy új bekezdést, mely kimondja, hogy a nemzeti közösségek nyelvi, kulturális, vallási sajátosságait érintő kérdésekben a helyi és központi hatóságok csak az adott kisebbség szervezeteinek konzultációja, vagy, esetenként, beleegyezése nyomán hozhassanak döntéseket. Az RMDSZ módosítaná az 5. cikkelyt is azáltal, hogy egy új bekezdésben kimondaná: a nemzeti kisebbségek mind magánterületen, mind közterületen szabadon használhatják azokat a nemzeti szimbólumaikat, melyek kifejezik etnikai, vallási, nyelvi, kulturális identitásukat. Ennek a kitételnek az alaptörvénybe iktatásához a Románia által ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezmény szolgáltat jogalapot. Az RMDSZ a 13. cikkelyhez is hozzáfűz egy új bekezdést, mely rögzíti, hogy azokon a területeken, ahol egy adott nemzeti kisebbség számaránya meghaladja az 50 százalékot, ott annak a kisebbségnek a nyelve váljon regionális nyelvvé. Ennek a cikkelynek az elfogadását az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája indokolná, melyet Románia 2007-ben ratifikált. Kisebbségvédelmi szempontból változtatni kellene a 121. cikkelyen is olyan formán, hogy az alkotmány kimondja: törvény alapján el lehessen ismerni egyes földrajzi régiók speciális státuszát. Biró Rozália hozzátette, hogy május 15-ig nyújthatják be a pártok konkrét alkotmánymódosító indítványaikat, ezt követően munkához lát az alkotmánymódosító bizottság.

Kisebbségvédelem kifelejtve

Biró Rozália megemlítette, hogy szerdán és csütörtökön Bukarestben egyeztetett az Európa Tanács jogi szaktestülete, a Velencei Bizottság. Ezt a testületet az Alkotmányozó Fórum hívta meg Bukarestbe. Az alkotmányozó fórum mintegy negyven közvitát szervezett az országban, amelyeken részt vettek az RMDSZ képviselői is, és felhívták a figyelmet a kisebbségvédelmet érintő módosításokra, mégis a fórum által a velencei bizottságnak bemutatott jelentésében egyetlen szó sem vonatkozott a kisebbségvédelemre. Ebből kifolyólag Biró Rozália a Velencei Bizottsággal folytatott megbeszélésen ismertette a szövetség kisebbségvédelemre vonatkozó javaslatait. Felhívta továbbá a Velencei Bizottság figyelmét arra, hogy az alkotmánymódosítás nyomán a nemzeti kisebbségek jogai csorbulhatnak. Példaként említette azt, hogy jelenleg egy nemzeti kisebbség nyelve használható a hivatalokban ha egy adott közigazgatási egységben a kisebbség eléri a lakosság húsz százalékát, ha azonban a regionalizáció a jelenleg elképzelt formában valósul meg, akkor a magyarság aránya húsz százalék alá csökkenhet, és így regionális szinten nem használhatná anyanyelvét. Biró Rozália hangsúlyozta, hogy a Velencei Bizottság véleményezése döntő lehet az alkotmánymódosítás vonatkozásában, hiszen Crin Antonescu a PNL elnöke, az Alkotmányozó Fórum vezetője kijelentette, hogy a bizottság jelentését kötelező érvényűnek fogja tekinteni.

Regionalizálás

Biró Rozália rövid megbeszélést folytatott Pawel Swianewiczzel, a VB egyik tagjával, aki a lengyelországi regionalizálás tapasztalatait osztotta meg a román politikusokkal. Elmondta, hogy Lengyelországban 1997-ben volt alkotmánymódosítás, de csak egy évre rá zajlott le a regionalizálás, és még hosszú évek teltek el, amíg a kialakított régiók hatékonyan tudtak működni. A lengyel szakember azt javasolta a román döntéshozóknak, hogy az alkotmányban ne beszéljenek a régiókról, de ha mindenképpen alkotmányba akarják foglalni a régiók intézményét, azt semmiképp se rögzítsék, hogy hány ilyen régió kell legyen az országban, mert ezzel a saját kezüket kötik meg. Pawel Swianewicz közölte azt is a lengyel régionalizálsát mintának tekintő román politikusokkal, hogy Lengyelországban van egy etnikai elven szervezett régió is. Végezetül Biró Rozáliától megtudtuk, hogy a román alkotmányozó bizottság fogja elküldeni kidolgozott tervezetét a Velencei Bizottságnak, és a testület csak ezt a verziót fogja megvizsgálni, és erről küld majd jelentést Romániának.

Pap István