Alig számít a közvita eredménye

Alig számít a közvita eredménye
A nagyváradi helyi tanács elfogadta a Nagyvárad Általános Városrendészeti Tervének alapjául szolgáló mestertervet, mely több vitatott pontot – például a Kert utca jobb oldalának lebontását – foglalja magában.

 

Ahogy az várható volt, a csütörtöki helyi tanácsi ülésen az egyik leginkább vitatott napirendi pont a város általános városrendészeti tervének alapjául szolgáló mesterterv volt. Mind a demokrata-liberális frakció vezetője, Dorin Corches, mind pedig több RMDSZ-es politikus szóvá tették azt, hogy a városvezetés gyakorlatilag eredeti formában terjesztette be a mestertervet, annak ellenére, hogy az április 18-án megrendezett közvitán mintegy százötven ember fejtette ki véleményét és tiltakozását a mesterterv egyes pontjai ellen. Pásztor Sándor, az RMDSZ frakció vezetője kifejtette, hogy nem ért egyet a városvezetés által alkalmazott elvvel, miszerint megrendez egy közvitát, és az ott körvonalazódó markáns véleményeket figyelmen kívül hagyva nem változtat semmit a közvitára bocsátott anyagon. Adriana Lipoveanu a nagyváradi főépítészi hivatal vezetője a napirendi pont vitáján azt állította, hogy belefoglalták a mesterterve a különböző javaslatokat. Pásztor Sándornak arra a kérdésére, hogy a Kert (Avram Iancu) utcára vonatkozó javaslatok közé felvettek-e más, a közvitán elhangzott elképzeléseket, a főépítész nemleges választ adott. A szintén RMDSZ-es Ritli Csongor és Huszár István azt javasolták, hogy vegyék le a napirendről a határozattervezetet, utóbbi hozzátette azt is, hogy a mesterterv előterjesztőinek pontos kimutatást kellene készítsenek arról, hogy milyen variánsok érkeztek a polgárok részéről a városvezetés különböző elképzeléseire. „Tiszán akarjuk látni, hogy mi az, amit le akarnak bontani, és mi az, amit nem” – fogalmazott Huszár. A PNL-PSD többségű városvezetés nem fogadta el az RMDSZ-es politikusok javaslatát, és megszavazták a beterjesztett mestertervet. Az RMDSZ, és a PD-L frakció nemmel szavazott, de a nyolc nem szavazat és egy tartózkodás kevésnek bizonyult a PSD-PNL helyi tanácsosok által biztosított 16 szavazat ellenében.

Kutyaszabályzat

Ugyancsak vitát váltott ki a tanácsülésen a váradi lakosság által kedvezőtlenül fogadott, ún. kutyaszbályzat, mely többek között előírja azt, hogy a kutyatulajdonosok kötelesek ivartalanítani háziállatukat, ellenkező esetben minden egyes kutyájuk után évi száz lejt kell fizessenek. A napirendi pont vitáján kiderült, hogy a szabályzat által előírt kutyanépszámlálást a helyi rendőrség végzi majd, ez az eljárás a tulajdonosok felkereséséből, a négylábúak chippel való ellátásából, és a kutyák adatainak beszkenneléséből fog állni. A helyi rendőrség ebből a célból beszerez két, egyenként kétezer euróba kerülő szkennert is. A kutyaszabályzatot a PSD-s és PNL-s többsége megszavazta, az RMDSZ és a PD-L frakció nemmel szavazott. A tanácsülés után Pásztor Sándor az RMDSZ frakcióvezetője elmondta, hogy a kutyaszabályzat kapcsán már eleve jogi viták vannak arról, hogy az emberek kötelesek-e beengedni bárkit is otthonukba, szerinte ugyanis hatósági személy csak házkutatási parancs birtokában mehet be valakihez az akarata ellenére. Kifejtette tovább, hogy a kutyák chipelése ellen nincs kifogásuk, azt viszont aggályosanak tartják, hogy a chipelés után az önkormányzat kérni fogja az ivartalanítás elmulasztása után a száz lejeket a kutyatulajdonosktól. Ugyanacsak nem nyújt megoldást a szabályzat arra az esetre, ha a tulajdonos azt mondja az ellenőröknek, hogy a négylábú nem sz övé, csak megőrzésre hagyta ott valamelyik vidéki ismerőse. Mint monda, nagyon könnyű bármelyik vidéki település állatorvosától megszerezni a kutyáknak szükséges iratokat, így elkerülhető lehet az, hogy Nagyváradon vegyék nyilvántartásba a négylábúakat.

Költségvetés-kiegészítés

A csütörtöki helyi tanácsülésen döntés született a város idei költségvetésének módosításáról is. A város 2.800.000 lejt kapott a megyei tanácstól az áfa húsz százalékának újraosztásából. Ebből az összegből 110 ezer lejt juttat a nagyváradi önkormányzat egyes épületek homlokzatainak felújítására, de jut 450 ezer lej a megyei sürgősségi kórháznak digitális radiológiai berendezések beszerzésére, a Helyi Közszállítási Vállalatnak pedig juttatnak 550 ezer lejt a Stefan cel Mare és a Vitéz/Decebal úti autóbuszállomás felépítésére. Pásztor Sándor lapunkkal tudatta a tanácsülés után, hogy a költségvetés-kiegészítésből jut majd összeg az egykori Transilvania mozi rehabilitálására. Mint mondta, azt az ingatlant a helyi önkormányzat átvette a megyei tanácstól, és még az idén elkezdődhet ott a munka, de nem valószínű, hogy még ebben az évben sikerül is elvégezni a felújítási munkát. Az RMDSZ-frakció tartózkodott a Bihar Megyei Műemlékvédő Alalpítvány költségvetését módosító határozattervezet szavazásakor, noha a módosítás értelmében az alapítváy költségvetését 200 ezer lejjel növelték. Mint azt Pásztor Sándor a tanácsülés után a sajtónak elmondta: azért tartózkodott az RMDSZ a szavazáskor, mert az alapítványnak juttatott pénzből 30 ezer lejt a Fő utcai ortodox líceum felújítására kell fordítani. „Én az urbanisztikai bizottságban is elmondta, hogy a műemlékvédő alapítványnak szánt pénzekből ne utaljanak át összegeket egy olyan, a 80-as években épült vasbeton épület felújítására, ami nem műemlék, de nem hallgattak rám. Ezért döntöttünk úgy a frakcióülésen, hogy tartózkodunk ennél a pontnál” – fejtette ki a politikus.

Pap István