Áldásos alkalmak Püspökiben az ökuménia jegyében

Szekeres Sándor lelkipásztor
Szekeres Sándor lelkipásztor
Az imahét a Biharpüspöki Református Egyházközségben az elmúlt héten, február 22-28. között került megrendezésre. Ezen áldásos alkalmak az ökuménia jegyében teltek, esténként a különböző felekezetek híveivel dícsértük együtt az Urat.

Az imahét első napján Mikló Csaba hegyközkovácsi lelkipásztor hirdette Isten igéjét a 133. Zsoltárból, amelyben kifejtette a közösséghez való tartozás fontosságát. Az igehirdető egy szemléletes példával élt annak magyarázatára, miért fontos keresztény közösségbe járnunk: a tűzből kivéve egy parazsat, az hamar elszenesedik, ahogyan a mi életünk is kiéghet, elmagányosodhat és célját veszítheti, ám, tekinthetünk Jézusra és válhatunk örömhír vivőkké. Isten lehetőséget ad a döntésre, rajtunk múlik, hogy élünk-e kegyelmével. A prédikációt követően meghallgattuk a biharpüspöki gyülekezet kórusát, a Hitbástya Énekkart, akik a hét minden napján hűséges szolgálatot végeztek.
Kedden Kövendi István kügypusztai lelkipásztor buzdított Isten igéjének hirdetésére szóban és tettekben. A 122. Zsoltár alapgondolatát kiemelve hangsúlyozta az együvé tartozás örömteli élményét és az egység fontosságát, ami csak Isten áldása nyomán valósulhat meg. Felhívta a figyelmet annak veszélyére, hogy az önzés, hiúság, haszon- és dicsvágy szétszórja a gyülekezetet, továbbá a kereszténységében is szakadást okoz. Ezen a napon a gyülekezet első- és másodéves konfirmandusai tettek bizonyságot énekben és hitvalló versekben.
A hét derekán a magvető példázatának magyarázatát hallottuk Papp Dezső helybeli baptista lelkipásztor testvérünktől. Kifejtette, hogy az ember szíve olyan, mint a termőtalaj. Az ige magva a sziklás földben nem fog gyökeret verni, ahogyan a tövisek között is könnyen megfojtódik a sarjadó élet, ám a jó termőtalajban gyümölcsöt terem. Az igehirdetőt elkísérte a biharpüspöki baptista gyülekezet énekkara, akik tartalmas szolgálatot végezve négyszólamú kórusfeldolgozásokban, zongorakíséretben és versekben dícsérték az Urat.

Biblikus közösség

A csütörtöki istentiszteleten a jákóhodosi gyülekezet lelkipásztora Mikló István-Boldizsár szolgált. A kulcskérdésre: ,,Hogyan legyünk biblikus közösség?” összetett magyarázatot kaptunk. Krisztus kell legyen a kapcsolódási pont, aki összeköt minket keresztényeket és hagynunk kell, hogy eggyé formáljon minket. Másrészt Krisztus ügyét odaadóan kell szolgáljuk, közös célként kell tekintsük. A prédikációt követően Kígyósi Viktória és Pontos testvérek bizonyságtételét hallhattuk versben és énekben.
Pénteken Forró László püspökhelyettes és hegyközkovácsi lelkipásztor hirdette az igét a Mózes I 37:5-8 alapján. Kiemelte az imaheti alkalmak célját, ami nem más, mint a keresztény egység helyreállítása ebben a zűrzavaros világban. A lelkipásztor József történetét állította párhuzamba Jézussal, ami alapján kiemelte azt a három képességet, amely az egység megvalósításához szükséges: ,,szeretni, adni és felemelni”. A hét minden napján, ahogy ezen az estén is önként és bátran tettek tanúbizonyságot azok, akik szavalataikkal örvendeztették meg a gyülekezetet, képviselték felekezetüket. Köszönjük a szolgálatokat!
Visky István fugyivásárhelyi lelkipásztor szolgált köztünk szombaton. Prédikációjában elmondta, hogy a keresztény ember legfőbb feladata a szolgálat és Istenről való bizonyságtétel. Az imádkozásból meríthetünk erőt ehhez a küldetéshez, ahogy azt maga Jézus Krisztus rendelte el tanítványainak. A lelkipásztor elmondta, az imádkozás egy állapot olyan, mint egy orvosi konzultáció, mikor hagyom, hogy Isten megvizsgáljon. Félünk az imádkozás, csöndes, befelé forduló állapotától, mert félünk attól, amit odabenn a ,, belső szobában” találunk. Ezt követően került sor a gyülekezetünk azon kicsinyeinek bizonyságtételére is, akikkel Gergely Natália vallástanárnő foglalkozik.
Vasárnap gyülekezetünk lelkipásztora Szekeres Sándor hirdette az igét a délelőtti és délutáni istentiszteleten, továbbá köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek és szolgáltak az imaheti alkalmakon. Megköszönte a nőszövetség és presbitérium munkáját is, akik minden nap biztosították vendégeink számára a testi táplálékot. A hetet egyházközségünkben hagyományá vált presbiteri találkozóval zártuk.

Szakács Zselyke kántor

Címkék: ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter