Albert Annamária énekművésznő

A KOMP – PRESS KIADÓ gondozásában jelenik meg a Prospero Könyvek sorozata, mely művészekről szóló könyveket is kiad.

Ebben a sorozatban jelent meg Benkő Judit: Albert Annamária című könyve, melyet rendkívül nagysikerrel a Györkös Mányi Emlékházban mutattak be.

Balázs Imre, a KOMP – PRESS KIADÓ vezetője szerint a Prospero sorozat személyes műfajként tekinthető. Maguktól beszélnek a művészek, olyan körülmények között, amikor nincs a reflektor fénye, mely elválassza őket a közönségtől. Ha kezünkbe vesszük a könyvet, akkor előttünk feltárul a művészpályának az alakulása.

Fiatalsága következtében személyesen nem ismerte Albert Annamáriát. De, amikor a kézirat szövegét áttekintette, bontakozott ki előtte egy rendkívül érdekes énekművésznő portréja. Megállapíthatta, vannak olyan pontok, amelyeket a kritikusok egyformán látnak, mint a szakmai tudást, a művészet iránti hűséget. Ki kellett választani azokat a képeket, amelyek képi formában jelenítik meg a művész pályáját. Bizonyítván ezzel is azt a hitelességet, melyet a művésznő pályáján elért.

A könyv szerkesztője Demény Péter szerint az illusztrációnak felhasznált képanyag rendkívül változatos, mert képi formában is bizonyítja mennyire színes az a repertoár, mellyel a kiváló művésznő rendelkezett, és a partnerei méltóak volt hozzá.

A beszélgető-könyv két évet készült, szerzője a Kolozsvári Rádió magyar adásának zenei szerkesztője, dr. Benkő Judit.

Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, felhívta a figyelmet, az ifjabb nemzedéknek emlékeznie kell elődeire, akiknek köszönhetően ma is felmegy a függöny. A Kolozsvári Magyar Opera az egyetlen magyar nyelvű opera a Budapesti Operaház mellett, amelynek előadási nyelve nem feltétlenül az állam nyelve.

Most az intézmény, jó minőségű állapotban van, köszönhetően elődeinknek, akiknek munkáját köteles folytatni.

Különös színfoltja volt az operának Albert Annamária. Ritka szerepköre volt. Szoprán szerepeket énekelt.

Ha kezünkbe vesszük a könyvet, akkor olvasva feltárul egy művészpálya alakulása, melynek jellemzője a szakma iránti alázat és a művészet iránti hűség és szeretet.

A könyv előszavát EMLÉKEZEM –címmel Guttman Mihály jegyzi. Kolozsvári zenei élet egyik legnagyobb élő alakja, aki a történteket nemcsak, mint az egyik legkitűnőbb és legaktívabb személyiség élte át. A hiteles szemtanú szuggesztivitásával tudja bizonyítani, a könyvbe foglaltak, megfelelnek a valóságnak. Ugyanakkor a könyv megírásának műhelytitkaiba is beavatta az igen szépszámmal jelen levő közönséget.

Felelevenítette a múltbeli élményeit, amikor még bejárhattak a Kolozsvári Magyar Zene és Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hangversenyeire. 1947 júniusában a Mócok út elején levő egyemeletes épület dísztermében tartott opera- előadáson hallhatta először énekelni Albert Annamáriát. Majd pergetve az éveket és eseményeket, felidézi azokat a zenei eseményeket, melyek mindkettőjük számára beivódtak a kolozsvári zenei életbe.

Az előszót a következő két mondattal zárja:

„Miért járunk Operába?

Hogy halljunk csodás hangokat, lássunk szép öltözékeket, jelmezeket, kórust, balettkart, zenekart, és kiváló karmestereket, akik elénk varázsolják a remekműveket, és nem kell „tüzet oltaniok”.

A könyv hátsó borítólapján olvasható Guttman Mihály értékelő szövege: „Itt ülök e szépen kivitelezett könyvvel a kezemben. Várom, hogy felmenjen a függöny és megkezdődjön az előadás. Betekintek egy kivételes tehetségű szoprán énekművész életébe. Megengedi, hogy Vele éljük át az operában töltött éveket, és kövessük a felkészülés, a tanulás éveit is…”

A könyvbemutató alkalmával Guttman Mihály még elmondta: Albert Annamária gyógyító művész volt a színpadon. A közönség felüdülve ment ki az operaházból. Nemcsak gyógyított, hanem szerette is a közönséget. Játékával nemesebbé tette a szíveket.

dr. Benkő Judit, a könyv szerzője, a műhelytitkokba avatta be a közönséget. Összehasonlította a művésznővel készített rádióriport jellegét a könyv alakban történő megjelenítéssel. Szerinte van benne egy állandó játszma. Aki kérdez, az megpróbál minél többet kipréselni az interjú alanyból.

„A válaszadó nem mindig árul el mindent, amire a riporter rákérdezett. A te életed az én kezemben van. Nagy kockázat a kérdező részéről.” A rádióban világhírű művészekkel kell 25 percbe sűrítni egy beszélgetés, interjú lényegét.

A könyvben ellenben ki lehet bontakozni. Élvezte azt a szabadságot, amit a művésszel készített beszélgetés során érzett. Legnagyobb kockázatnak azt érezte, hogy a mások élete az ő kezében van.

A könyvet jegyzetekkel látta el, amelyeket azért is érdemes elolvasni, mert Albert Annamária fiatalsága akkor volt, amikor Feleken volt a határ. A könyv nem kronológiai sorrendben követi a művészi pálya alakulását.

A jelennel kezdődik. A könyv megírásához felhasználta az Albert Annamáriáról szóló kritikákat, a sajtóban megjelent művészfotókat, és egyéb olyan dokumentumokat, melyek segítséget adtak ahhoz, hogy minél hitelesebb életutat tudjon megírni.

A könyv címlapján: Albert Annamária Puccini Turandot című művének címszerepében.

A 185 oldalas könyvben, a Függelékben olvashatók: Albert Annamária vázlatos életrajza, szerepei, kritikák, méltatások.

Megtekinthetők azok a fényképek, melyek a művészi pályafutásáról tanúskodnak.

A könyv írása alkalmával, mely két évet tartott, megelevenedett, előtte egy korszak, amelyben a művészeknek nem volt könnyű beilleszkedniük.

Albert Annamária bevallotta, nagyon szerette közönségét. Amikor filmet készítettek róla vagy a könyv készült róla, emlékei felelevenedtek. Pontosan kiszámította, 27 év alatt (ennyit volt a színpadon) 42 szerepet alakított, 900 fellépése során. Abban az időben a női énekeseket 45 éves korban nyugdíjazták. De bizonyos szerepek eléneklésére később is kaptak lehetőséget.

Furcsa világban és egy nagyon nehezen érthető korban volt kénytelen úgy alkotni, hogy nagyon sok kultúrával foglalkozó lábatlankodó tenget, lenget körülötte…

Ma embere nagyon sok mindent nem tud megismerni, mert a világ gyors változásban van.

Albert Annamária végső következtetése: „ A fiatalok a lángot tovább kell, vigyék.”

 

Csomafáy Ferenc