Alapkőletétel volt a Szent László Óvodában

Alapkőletétel volt a Szent László Óvodában
Csütörtök délben alapkőletételi ünnepségre került sor a váradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum óvodájában. Az intézményfejlesztés a Magyar Kormány támogatásával valósul meg.

2019. április 11-én ünnepélyesen elhelyezték annak az új épületrésznek az alapkövét, amellyel a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum óvodája bővülni fog. Az építkezést Magyarország Kormánya Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programjának keretében a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatja, és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bonyolítja le.

A várhatóan egy-másfél éven belül megvalósuló beruházás értéke körülbelül 115 millió forint, az új épületszárny 400 négyzetméter területű. Csorba Sándor, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség levéltárosának ötlete nyomán az alapkő tulajdonképpen egy olyan több évszázados tégla, mely a Székesegyház padlásáról lett elhozva, szimbolizálva a hitet, a múlt és a jövő közti kontinuitást.

A nyitóünnepség a Szent József plébániatemplomban kezdődött, ahol Konrád Katalin, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatónője üdvözölte a megjelent rangos világi és egyházi személyiségeket.

Bărbuţ Péter plébános azt a jelenetet idézte a Szentírásból, amikor Jézus megharagudott a tanítványaira, amiért azok a hozzá közelítő gyermekeket el akarták küldeni. A tisztelendő ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a gyerekek jelentik a jelent, amire építenünk kell, és a jövőt, amiben reménykednünk kell.

Az Exc. Böcskei László megyés püspök üdvözletét átadó Mons. Fodor József általános helynök, mielőtt megáldotta volna az alapkövet, azt nyomatékosította: sziklákra kell építenünk jelent és jövőt, melyeket ha időnként meg is próbálnak ledönteni, mindig megjelennek újak helyettük, ha a remény soha sem hal ki a mi szívünkből. Felelevenítette, hogy több évtizeddel ezelőtt, a templommal szemben, ahol most tömbházak állnak, működött egy katolikus óvoda, amit az itteni közösség a saját pénzéből épített. A környéken lakó vasutas családok járatták oda a gyermekeiket. Az államosításkor elvették, és hiába reménykedett abban az egyház, hogy valamikor visszakapja, mert időközben lebontották. Aztán a rendszerváltozás után „a szikla újra kiegyenesedett”, és lett ismét óvoda, amikor az egyház az Illyés Közalapítvány támogatásával megvette a szomszédos házat és telket, 70 ezer márkáért, valamikor 1993 tájékán. Nevelkedtek ott az első gyermekek, akik időközben immár felnőttek, és most már ők viszik a gyermekeiket a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum óvodájába.

Magyarul tanulni

Potápi Árpád János, a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának államtitkára arra hívta fel a figyelmet: az Óvodafejlesztési Program harmadik üteme zajlik a Kárpát-medencében, amely nem csak óvodafejlesztéseket jelent, hanem új bölcsődéknek és óvodáknak a létrehozását is. A Kárpát-medencében több mint 150 új bölcsődét és óvodát építenek, és több mint 460-at újítanak fel. Erdélyben 94 új óvodát építenek és 106-ot újítanak fel, de a program végéig e számok változhatnak, mivel újabb és újabb intézmények kerülnek be ebbe a körbe.

A Kárpát-medencében Magyarországon kívül jelenleg körülbelül 48-50 ezer óvodáskorú magyar nemzetiségű gyermek él, akik magyar óvodába járnak. A Magyar Kormány célja az, hogy ezt a számot 60 ezerre tudja növelni, illetve néhány éven belül akár ennél több diák járjon magyar oktatási intézménybe. Mindannyian tudjuk ugyanis azt, hogy az óvoda a szocializációs folyamatnak az egyik legfontosabb állomása. A gyermekek óvodás éveik alatt, vagyis 3-7 éves korukban tanulják meg azokat a készségeket, amelyekkel a későbbiekben az iskolában kell helytállniuk, sajátítják el a legjobban az anyanyelvüket, és tanulják meg mindazokat a hasznos tudnivalókat, melyek birtokában majd az iskola elkészítő osztályában kell teljesíteniük. A felsoroltakat anyanyelvükön tehetik meg a leginkább, ezért is fontos az, hogy a magyar gyerekek magyar óvodában kezdjék el a tanulmányaikat, és emiatt is nyilvánította a Magyar Kormány 2019-et a Külhoni Magyar Gyermekek Évének.

Műsor

Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke azon meggyőződésének adott hangot: az óvoda mai társadalmunkban rendkívül fontos hely. A szocializáció legelső közege, így minden különösen fontos, ami ott történik, ami az óvodát körülveszi, az hogy milyenek a feltételek, milyen hangulat uralkodik, és milyen nyelven zajlanak a foglalkozások. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program célja, hogy a magyar gyerekek magyar óvodába járjanak, s a magyar óvodák korszerű feltételekkel várják őket, mely által megerősödnek a külhoni nemzetrészek. Célja még akkor is reálisnak mondható, ha a demográfiai tények és a gazdasági elvándorlás a határon túli magyar közösségeket is sújtja. A program keretében emellett létrejött módszertani csomagok, valamint a óvodapedagógus továbbképzések nagy mértékben fejlesztik a magyar óvodák szakmai világát, hozzájárulnak a versenyképességük növeléséhez, és a gyermekek nemzettudatának, a magyarság való kötődésének pozitív alakításához.

Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Képviselőház Oktatási szakbizottságának az alelnöke szerint a Jóisten rendelte úgy el, és aktuálisabb nem is lehetne, hogy pont a múlt héten közölte a Hivatalos Közlöny, és emelkedett ezáltal törvényerőre az a kezdeményezése, mely éppen az óvodai oktatás fokozatosan bevezetendő kötelező jellegére vonatkozik. Hangsúlyozta: szükség van magyar óvodákra és gyermekekre az óvodákba. Nem csak amiatt, mert a kicsik sok mindent tanulhatnak közösségi térben, hanem azért is, hogy mindenki érezze azt, hogy része a nevelésnek, pedagógus, gyerek, és tágabb értelemben véve az egész közösség.

Az egybegyűlteket a továbbiakban Biró Emese, a Bihar Megyei Magyar Szülők Egyesületének elnöke is köszöntötte, majd mielőtt az elásott időkapszulába került volna, a tegnap történteket rögzítő tekercset ellátták kézjegyükkel Potápi Árpád János államtitkár,Burus-Siklódi Botond, Mile Lajos kolozsvári főkonzul, Szabó Ödön, Fodor József, Konrád Katalin és Szabó Emese óvodavezető. Az ünnepségen műsorral szolgáltak az óvodások, a Szent László Líceum Konrád Ildikó zenetanárnő által felkészített kórusa és furulyásai.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .