Aláírták a szerződést: múzeum lesz a zsinagógából

Aláírták a szerződést: múzeum lesz a zsinagógából
Nagyvárad – A nagyváradi Zsidó Hitközség és a Körösvidéki Múzeum pénteken aláírta a használati jogra vonatkozó szerződést, így a restaurálás után múzeummá válik a Városháza utcai zsinagóga.

Amint honlapunkon már olvashattak róla, a nagyváradi Városháza (Primariei) utcában található, elhanyagolt állapotban lévő zsinagóga épületének használati jogát a Zsidó Hitközösség, a Körösvidéki Múzeumra ruházta át, így lehetővé vált – az épület szakszerű restaurálása után – a helyi zsidóságot a kezdetektől napjainkig bemutató múzeum, illetve egy kulturális központ létrehozása. A hivatalos dokumentumok aláírására pénteken a Zsidó Közösségi Központban került sor nagy sajtóérdeklődés közepette. Jelen volt Felix Kopelmann, a Zsidó Hitközösség elnöke, Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója, Mircea Bradu, a Kulturális és Vallásügyi Igazgatóság vezetője, Ligia Mirisan, a Georghe Şincai Megyei Könyvtár igazgatója, valamint Seidler András, a Zsidó Közösségi Központ igazgatója.

Külföldi támogatásból

A második világháború vége óta használatlanul álló ingatlanon meglátszik az idő vasfoga. Restaurálásának ötlete még 1996-ban született, majd 2001-ben merült fel újra. Pénz hiányában az ötlet megvalósítása megrekedt a minimális kezdeményezések szintjén. Már akkor az állami, illetve városi források helyett inkább izraeli segítségre számítottak a múzeum létrehozására vonatkozóan. Össze is gyűlt valamennyi pénz, de nem volt elegendő a munkálatok megkezdéséhez. Most is elsősorban külföldi támogatásra, uniós pályázati forrásokra fognak apellálni, hangzott el a pénteki sajtótájékoztatón.

Restaurálás

A restaurálással a Carpatica Alapítványt, illetve Cristian Puscas építészt bízták meg. Remélhetőleg 3-4 éven belül befejezik a munkát. Annak ellenére, hogy a Nagyváradi Hitközség adatai szerint a városból 30 ezer zsidót deportáltak a holokauszt idején, nem akarják kizárólag az ő emléküknek szentelni a múzeumot. Egyébként is létezik már egy Holokauszt Emlékközpont a Romániai Zsidó Hitközösség tulajdonában, a nem túl távoli Szilágysomlyón. A váradi múzeum inkább egy általános képet szeretne nyújtani a látogatóknak a helyi zsidóság életéről, kultúrájáról, szokásairól, fogalmazott Felix Kopelmann.

Zsinagógából kulturális létesítményt

Aurel Chiriac múzeumigazgató kifejtette: a központot a Körösvidéki Múzeum történelmi részlege fogja adminisztrálni. Az eddigi elképzelések szerint lesz történelmi, vallási, gazdasági, kulturális felosztása is a múzeumnak, továbbá egy dokumentációs központ is működni fog benne. Chiriac hangsúlyozta: Nagyvárad nagyon sok mindent köszönhet a zsidóságnak, ezért fontos a múzeum lehetőségeihez mérten mindezt méltó módon bemutatni. Felix Koppelmantól megtudhattuk, hogy a második világháborút megelőzően 29 zsinagóga, illetve vallási hely működött Nagyváradon. Azért volt ilyen sok, mert Sabbathkor egy izraelita nem tehet meg több távolságot, mint 1200 métert a zsinagógáig, és ahhoz, hogy ezt a törvényt betarthassa a hithű zsidóság, sok kegyhelyre volt szükség. Ma már ebből csak tíz kultikus hely maradt fenn, melyeknek többsége szintén romos állapotban van.  

Először a nagyváradi Kossuth utcai parkoló melletti neológ zsinagóga épületében szerették volna a múzeumot létrehozni, de mivel a Polgármesteri Hivatallal már megszületett az egyezmény az épület felújításáról, végül a városközponthoz szintén közeli, a PKE Arany János bentlakásával szembeni zsinagógára esett a választás. A Kossuth utcai neológ zsinagógából egyébként a tervek szerint egy művészeti galériát alakítanának majd ki.

Mészáros Tímea