Nem lesz állatkrematórium Szentandráson

BN-összeállítás

A civil szervezet azért indította a pert, hogy megakadályozza azt, hogy a palotai disznó- és csirkefarm egy állatkrematóriummal bővüljön. Az egyesület az Ecoprovet nevű céget és a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget perelte be, többek között azt kifogásolva, hogy felületesen kezelték a környezetvédelmi hatásra vonatkozó adatokat, nem vették figyelembe azt, hogy az egész komplexumnak összességében milyen negatív hatásai vannak az ott lakók egészségére nézve. A Bihar Megyei Törvényszék az egyesületnek adott igazat és érvénytelenítette a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által kiadott környezetvédelmi engedélyt, de a cég fellebbezett a döntés ellen. A Nagyváradi Ítélőtábla október 22-én hozta meg jogerős ítéletét, mellyel megerősítette az első fokon hozott döntést.

Az SMA szerdán adott ki sajtóközleményt az ügy kapcsán, melyben idézi Carmen Lezeut, az egyesület elnökét, aki hangsúlyozta azt, hogy minden bizonyítékukat elfogadta a bíróság, mellyel rávilágítottak arra, hogy az Ecoprovet cég jogtalanul kapott engedélyt az állatkrematórium felépítésére. „Az egészséghez való jog nem egy luxus. Minden energiánkkal azon voltunk, hogy megvédjük a közösség jogát az egészséghez (…). Több ezer család költözött Szentandrásra éppen a tiszta levegő miatt. A polgárok hangját meg kell hallgatni, és folytatni fogjuk a harcot az egészségesebb közösségért és az egészségesebb környezetért” – olvashatók Carmen Lezeu szavai a közleményben.

Környezeti ártalmak

Az idén áprilisban hozott első fokú ítélet után Carmen Lezeu kifejtette: az engedélyeztetési dokumentációban a beruházó azt állította, hogy Szentandráson csak két környezetvédelmi probléma van, a fafűtéses építmények kéményei és a talajerózió, holott a községben éppen a farm az egyik legnagyobb szennyező. Azt is nehezményezte az egyesület, hogy az állathamvasztó építéséről a világjárványra hivatkozva nem tartottak közvitát. Továbbá az engedélyeztetési dokumentáció jellemzően a befektetőnek kedvez, ugyanakkor nem veszi figyelembe a helybeliek érdekeit. Ennek szembetűnő példája az, hogy a beruházó mindeddig apránként, külön-külön kérte minden létesítményére a környezetvédelmi hatásvizsgálatot, melyek együttes környezeti hatását eddig senki nem vizsgálta. Először a disznóhizlaldára, majd a csirkefarmra kértek környezetvédelmi tanulmányt, majd külön hatástanulmányt kértek a másik csirkekeltetőre, és most itt van a negyedik befektetés, az állatkrematórium. „Mindezek külön-külön lehet, hogy nem szennyeznek annyira, de azt már senki nem vizsgálta, hogy ezeknek a létesítményeknek együtt milyen hatásuk van a környezetre, mintha mindegyik légszennyezés más irányba haladna. Mi folyamatosan kértük a kibocsátások összesítését és azok összehasonlítását a jogi normákkal” – fogalmazott akkor Lezeu, aki hozzátette, hogy a kötelező távolságokra vonatkozó előírások sincsenek betartva. Az állatkrematóriumot ugyanis mindössze 730 méter távolságra építették volna a lakóházaktól. Igaz, hogy állatkrematóriumra vonatkozóan nincs megszabva kötelező távolság, de a törvény értelmében a csirkefarmok legalább ezer méterre kell legyenek a házaktól, a disznóhizlaldák esetében ez a távolság legalább 1500 méter, miközben a palotai létesítmény közvetlen közelében van egy tömbház. A egyesület azt is kifogásolta, hogy a dokumentációban az átlagos üzemkapacitás során keletkező kibocsátásokat adták meg, de nem szerepel sehol, hogy mekkora a szennyezés akkor, ha a létesítmény teljes kapacitáson működne. Az egyesület tagjai azt is sérelmezték, hogy a környezetvédelmi ügynökség készpénznek vette az összes, a dokumentumokban leírt adatot anélkül, hogy akár egyetlen helyszíni vizsgálatot vagy mérést végzett volna, pedig ma már szagmérő berendezések is vannak, amelyekkel az effajta légszennyezést is mérni lehet.