Akaratlanul apja munkáját folytatta

Akaratlanul apja munkáját folytatta
Nagyvárad- Szerda este az RMDSZ Bihar megyei szervezete által indított Szacsvay Akadémia történelmi modulja keretében Zsoldos Attila akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Középkori Osztályának vezetője tartott előadást az Ady Endre Középiskolában.

 

 

A megjelenteket szokás szerint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte. Előadása kezdetén Zsoldos Attila akadémikus arra hívta fel a figyelmet: II. András és IV. Béla összesen 65 évet uralkodtak, náluk hosszabb ideig csupán Szent István irányította az országot az Árpád-házi királyok közül. Egy olyan korszakban voltak trónon, mely rendkivüli jelentőségű Magyarország középkori történelmében: a 13. század talán a legváltozatosabb periódus, mert rövid idő alatt rengeteg kulcsfontosságú és radikális változás következett be. Ha például valamilyen csoda folytán egy külföldi 1201-ben és 1299-ben is felkereste volna Magyarországot, utóbbi utazásakor nem ismert volna rá. Ekkor alakult ki ugyanis a középkori, majd az 1848-ig erre épülő magyar társadalom képe (megjelentek a földesurak és a jobbágyok), valamint létrejött a Kárpát-medence jellegzetes tájképe (falvak, városok, várak), mely változások az élet minden területére kiterjedtek. Ezen időszak két főszereplője II. András és IV. Béla volt, akik ugyan közel álltak egymáshoz, mint apa és fia, de életük közös szakaszában nem ápoltak jó viszonyt egymással „mert igazán jóízűen a közeli rokonok tudják utálni egymást”, de ennek megvoltak az okai. Ugyanakkor e két személy mintegy tézis és antitézisként állt szembe egymással, és ez a politikai színtéren is meglátszott.

 

A két személyiség

 

Egyes történészek, illetve irodalomtörténészek arra gyanakodnak, hogy a kép, melyet Anonymus megrajzolt Árpádról, valójában II. András jellemzői voltak, vagyis életvidám, jó kedélyű férfiú volt, aki szeretett enni, inni és nőzni. Ezzel szemben IV. Béla komoly volt és kockafejű, konokul ment előre egészen a falig, majd amikor koppant a feje, korrigálta álláspontját, homlokegyenest mást csinált, mint addig, és az új pályán haladt tovább. A nagyvonalúságnak a nyomát se találjuk nála, teljesen idegen volt tőle minden ilyesmi, a szabályokat pedig a saját íze szerint követte, és tartotta be. Különböző emberi habitusokból fakadóan a két király hatalomátvételének módja is különbözött. II. András dacára annak, hogy III. Béla halála után újra és újra feléledő módon fegyveres konfliktusokba keveredett bátyjával, Imrével (mely testvérviszályban előbbi volt a hunyó), amikor II. András trónra került, Imre hívei nem szorultak ki a hatalomból, sőt, 1215-ig többségben voltak azok a nádorok, akiknek a pályafutása Imre idejében kezdődött. Ezzel szemben bár korábban soha sem lázadt fel II. András ellen, amikor IV. Béla 1235-ben átvette a hatalmat, az apja fő tisztségviselői közül azok voltak a szerencsések, akik külföldre menekültek, mert a többiek véres leszámolások áldozatai lettek. Mindezek ellenére azonban a két király akaratlanul folytatta egymás munkáját, és igazságtalan módon ugyanazért szeretjük Bélát, amiért hibáztatjuk Andrást, illetve fordítva.

 

Konzervatív forradalom

 

Andrást általában azzal szokták vádolni, hogy elkotyavetélte a királyi birtokokat, hiszen bár korabeli statisztikai adatok nincsenek, azért elmondható, hogy míg egy 11. századi előkelőség, ha nem voltak utódai, 11-20 birtokot hagyott örökségül egy általa alapított monostornak, addig András csupán egyetlen kedvencének az évek során 1230-ig tizenhét birtokot adományozott. Mindenek azonban megvoltak az okai: egyrészt a nyugodt kormányzás érdekében rá volt utalva arra, hogy kiegyezzen a magyar előkelőségekkel, másfelől pedig saját példájából is okulva tisztában volt azzal, hogy a hűség ingatag, ezért a megyésispánságok erőforrásainak megosztásával igyekezett csökkenteni az átállások következményeit. Ugyanakkor egy társadalmi réteget is létrehozott azáltal, hogy a szabadbirtokos magyarokat királyi szervienseknek nevezte ki. A történész szerint az Aranybulla is II. András nézeteit tükrözi, bár ennek megkérdőjelezői azt hozzák fel példának, hogy az olvasható benne: a király egész várispánspánságot nem adományozhat senkinek. Zsoldos Attila viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen kivétellel nem maradt fenn egyetlen arra utaló dokumentum sem, hogy a király ilyet tett volna, hiszen ez épp ellentétes lett volna azon szándékával, hogy gyengítse ellenzéke pozícióit.

Béla aztán az 1230-as évek elején, apja felhatalmazásával megvizsgáltatta az adományozások jogszerűségét, az 1235-ös trónra lépése után azonban egyfajta konzervatív forradalmat hajtott végre, vagyis felújította a programot, de immár egészen más céllal, vagyis a bizottságok azért lepték el az országot, hogy minden rossz, amit András csinált alapon visszavegyék az általa adományozott birtokokat. A szerzett jogok megsértése elégedetlenségi hullámot váltott ki, de ezzel együtt a tatárjárás nem tekinthető ezen események következményének. Érdekes módon azonban, ha lehet így fogalmazni, a dúlásnak haszna is volt, mert Béla felhagyott a konzervatív forradalmával, és visszatért ahhoz, amit az apja csinált, vagyis elkezdett birtokokat osztogatni.

 

Komoly uralkodók

 

IV. Béla más tekintetben is folytatta II. András politikáját: a királyi szervienseknek elismerte országos nemességét, és ezáltal 1267-ben létrejött az egységes magyar nemesség; az apja által kidolgozott elméletre támaszkodva megvetette a magyar városhálózat alapjait; a tatárjárás után kővárakat építtetett, melyeknek koncepcióját II. András gondolta ki; szintén IV. Béla érdeme, hogy rendbe tette a magyar uralkodói kincstár ügyeit, a decentralizációt azonban még II. András találta ki. Összeségében tehát elmondható róluk, hogy komoly uralkodói voltak a magyar történelemnek, és nem tehetőek felelőssé az 1270-es években bekövetkezett zűrzavarért.

 

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .