Ajándékok a hajléktalanoknak

Ajándékok a hajléktalanoknak
Kedden a Caritas Catolica munkatársai külföldi adományokból származó ajándékcsomagokat vittek a Gutenberg utcai hajléktalanszállón tartózkodó otthontalanoknak. Énekek is felcsendültek.

Megvagyunk mind? Akkor szerintem indulhatunk – hallatszik egy hang a Caritas Catolica Kanonok sori székhelyének folyosóján. Kedd este van, és éppen arra készülődünk, hogy csomagokat vigyünk a Gutenberg utcai hajléktalanszálló vendégeinek. Már több, mint tíz éve, hogy minden esztendőben a váradi Caritas külföldi partner-, illetve társintézményeinek köszönhetően segélycsomagokat juttat a fedél nélkülieknek. Élelmiszereket, édességeket, mindennapi használati tárgyakat, miegymást, ami létfontosságú a túlélés szempontjából. Máskor karácsony környékén szokott zajlani a karitatív akció, azonban legutóbb úgy döntöttek, kicsit későbbre halasztják, hiszen a téli ünnepek idején úgyis sokan keresik fel a hajléktalanszállót. Ezúttal 64 pakkot állítottak össze, köszönhetően a németországi Gaming/Steinakirchen, Pöchlarn, Wieselburg/Petzenkirchen, Zelking/Matzleindorf római katolikus plébániáknak, a Passau-i Caritasverband Vajaskenyér-akciójának, a bécsi Volkshilfe-nak és a Schijdel-i (Hollandia) Caritasnak. A Rajna József apát, Caritas-igazgató és Hegedűs Ilona referens vezette kis csapathoz csatlakozik Exc. Böcskei László megyés püspök és Vakon Zsolt püspöki titkár is, valamint a Szenvedő Jézus Missziós-nővérek, ők görög katolikusok.

Énekek

A három autó közül kettő behajt a hajléktalanszálló udvarára, és kis tanakodást követően felmegyünk az épület „dísztermébe”, ahol már több hajléktalan vár bennünket. Különböző életkorúak, férfi és nők egyaránt, egy azonban közös bennük: a sorsuk, mely nem bánt kesztyűs kézzel velük. Vannak, akik érdeklődve figyelnek bennünket, mások szemeinek csillogásából látszik: ők már máskor is megtapasztalták, hogy mi fog történni ezután. Hirtelen azonban mindenki elcsendesedik, mikor felcsendülnek a missziós nővérek által énekelt dalok. Az egyházmegye főpásztora ezután néhány kedves szót intéz a jelenlevőkhöz, lassan oldódik az izgalomból fakadó feszültség, a bizalmatlanság pedig végleg szertefoszlik, amikor a püspök teával kezdi kínálni a „vendéglátókat”. Jól esik a meleg ital és a szeretetteljes közeledés, a legtöbben el is kezdik majszolni az ajándékba kapott kalácsot, hotdogot. Néhányan később érkeznek, egy járókeretre támaszkodó néni régi ismerőse a caritasosoknak, egy középkorú asszony elpanaszolja, hogy lassan kifogy az asztmája ellen használt inhalátor készüléke. Kifogynak az énekekből a missziós nővérek, amikor az otthontalanok közül valaki odalép hozzájuk: a kedvéért nem énekelnének-e el egy karácsonyi dalt? Természetesen teljesül a kérés, miközben a férfi arcán könnycseppek csorognak végig. Döbbenet. Lassan azonban szedelőzködni lehet, mert a hajléktalanok többsége is elkezdett visszavonulni. Miközben az autók otthonaink felé visznek bennünket, nehezen találjuk a szavakat. Jó érzés volt ajándékcsomagokat vinni, viszont annál rosszabb arra gondolni, hogy a 21. században kezdetén egyes embertársaink milyen életvitelt kénytelenek folytatni.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .