Ahogyan mi követtük Adyt Partiumtól Budapestig

Ahogyan mi követtük Adyt Partiumtól Budapestig
Április 12-én indultunk el és már Debrecenben közös versmondással tisztelegtünk Ady Endre két szobra előtt: a Nagyerdei Medgyessy sétányon és a belvárosban. Budapesten partneriskolánk, az Egyetemi Katolikus Gimnázium média szakos, XI-es diákjai fogadtak.

Nagy örömünkre mi, XII. osztályos diákok és osztályfőnökeink, Kele Tünde és Kovács Márta tanárnők, vettünk részt a Határtalanul program keretén belül azon a négynapos budapesti kiránduláson, amit már régen terveztek partnerkapcsolatban lévő iskoláink, a budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium (EKG) és a nagyváradi Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum. Projektvezetőnk, Harácsek Klementina igazgatóhelyettes több mint két éve tartja a kapcsolatot Varga Sándor média szakos kollégájával, hogy megvalósulhasson a Partiumtól Budapestig Ady Endre nyomában címet viselő program. Április 12-én indultunk el és rögtön, már Debrecenben közös versmondással tisztelegtünk Ady Endre két szobra előtt: a Nagyerdei Medgyessy sétányon és a belvárosban. Előbbinél, a halál-élményt megjelenítő művek sorába tartozó Kocsi-út az éjszakában szólt egyszerre, mindannyiunk szájából, míg a parkban, a padon megpihenve, ad hoc a kedvencek hangzottak el, egyéni előadásmódokban. Ez is egyike volt azon pillanatoknak, mikor jobban megismerhettük Adyt és egymás világára is kinyíltak az ablakok. Budapesten partneriskolánk, az Egyetemi Katolikus Gimnázium média szakos, XI-es diákjai fogadtak.

Kézirat

Együtt meglátogattuk a csodálatos Országos Széchényi Könyvtárat, ahol a legszebb élethimnuszként emlegetett Májusi zápor után című verset eredeti Ady kéziratban is megtekinthettük. A műtárgy kalandos úton, a tengerentúlról, Kanadából érkezett haza, a könyvtárba. Megtudtuk Baróthy Zoltán, a könyvtár kézirattárának munkatársától, hogy az autográfia felbukkanása milyen filológiai kutatásra adott okot a szöveg keletkezési helyét illetően, hogy ezt a költő 1908 májusának végén Párizsban vagy Érmindszenten írta. Következő helyszín az Ady Emlékmúzeum volt, ahol Csinszka szobájából nézhettük a költőóriás íróasztalát, ágyát és halotti maszkját, képzelhettük el azt az utolsó, ágyhoz kötött, beteges, nehéz időszakot. Másnap az Országházban folytatódott a közös program, Dankházi Blanka tanárnővel és a budapesti diákokkal együtt, idegenvezető kalauzolásával jártuk be a parlamentet. Utána a Kerepesi temetőben felkerestük Ady sírját, és elhangzott a Halál a síneken című költemény Bodea Ingrid előadásában, majd himnuszt énekeltünk. A jó idő kitűnő lehetőséget biztosított az Ördög-ároktól és a Remete-szurdoktól délre fekvő Adyligetben való sétára, ami a legenda szerint azért kapta nevét a költőről, mert szeretett itt étkezni, az egykori Balázs-vendéglőben.
Harmadik nap, a Szabadság híd pesti hídfőjénél található Központi Vásárcsarnokban jártunk, a Zsolnay-tetőcserepes legnagyobb fedett piacon, ami a turisták egyik közkedvelt helye. Folytatásként Veresegyházon meglátogattuk a Medveotthont, ahol nem csak medvéket hanem kecskét, farkast, lámát is láttunk. Délután sétahajókáztuk a Dunán, és állíthatom, hogy legtöbbünknek ez a program tetszett a legjobban. A hajókázást követően átsétáltunk a Margitszigetre, ahol egy kicsit megpihentünk. Szükség is volt rá, mert sokat dolgoztunk közben. Mindent dokumentáltunk, az előzetesen meghatározott feladatoknak megfelelően, hogy egy remek Ady filmet készíthessünk közösen. Igaz, hogy mi ehhez nem rendelkezünk olyan felszereléssel mint a médiaszakos partnereink, de figyeltünk, tanultunk, ötleteltünk, folyamatosan blogoltunk és osztottuk meg az elkészített felvételeket, amit ahogy ezt a búcsúbulin is tettük. Utolsó nap még elutaztunk Esztergomba, megcsodáltuk a Bazilika kupolájából a tájat és sétáltunk a Mária Valéria hídon. Utána pedig fáradtan, de élményekkel telve indultunk haza, Nagyváradra.

Barabás Boglárka