Adyra emlékeztek az emlékmúzeumben

Adyra emlékeztek az emlékmúzeumben
A nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum adott otthont a költő születésének 130. évfordulója alkalmából a Várad folyóirat és az emlémúzeum által szervezett rendezvénynek.

A költő születésének 130. évfordulóján, november 22-én 18 órától kötetlen jellegű megemlékezést tartott az Ady Endre Emlékmúzeum és a Várad folyóirat. Tóth János, az emlékmúzeum bevezetőjében a költő halálát követő Ady-kultuszról beszél. Nagyvárad mindig is élen járt e téren. Már Ady halálát követő másnapon a helybeli újságírók elhatároznak, hogy szobrot álljanak, utcát neveznek el a költőről. Gyűjtést indítottak, de a rendszerváltás, az infláció miatt a tekintélyes összeg értékét vesztette és 1924-ben csak két gyűrűt tudtak vásárolni belőle Ady szüleinek az aranylakodalmuk alkalmából.

A jelen levők megtudhatták, hogy már 1919. február 19-én elsőként nagyváradon alakult Ady Társaság, amelynek egy külön osztálya, az Ady Emlékbizottság kezdeményezte a relikviák gyűjtését. És bár Octavian Goga is támogatásáról biztosította a társaságot, a helyi katonai parancsnokság betiltotta a működésüket.

Tóth János beszélt az első országos Ady ünnepségről is, amelyet 1924-ben Érmindszenten és Zilahon tartottak, és amelyen részt vett Nagyvárad hivatalos küldöttsége is. 1942-ben a város megvásárolta az Ady relikviákat, amelyek nagy része sajnálatos módon elpusztult amikor 1944 októberében kigyúladt a városháza.

Ady-versek

A világháború utáni eseményekről is részletesen beszámolt Tóth János, többek között az emlékmúzeunk megnyitásáról, a mellszobor felállításáról.

Szűcs László arra emlékeztetett, hogy 2008-ban lesz A Holnap Társaság és az antológia első kötetének centenáriuma, amit méltó módon kellene megünnepelni. Tavaszi Hajnal több erre vonatkozó ötletét is megosztotta az egybegyültekkel. Végezetül a meghitt hangulatú megemlékezés keretében a résztvevők közül többen is egy-egy Ady-verset olvastak fel.

 

Péter I. Zoltán