Adóreform: több mint 4500 munkahely tűnt el

Az új adózási rendszer a vállalkozásokat is negatívan érinti, hiszen mesterségesen megnöveli a kiadásaikat. Képüknk illusztráció
Az új adózási rendszer a vállalkozásokat is negatívan érinti, hiszen mesterségesen megnöveli a kiadásaikat. Képüknk illusztráció
A kormány bér- és adópolitikája nyomán Bihar megyében mintegy 4600 részmunkaidős munkahely szűnt meg, főként amiatt, mert a cégek nem tudták fedezni a részmunkaidősök járulékait. Előfordulhatnak esetek, hogy a befizetendő járulékok összege nagyobb, mint maga a jövedelem.

Úgy tűnik, hogy a kormány bér- és adópolitikájának nem várt mellékhatásai is lettek, a részmunkaidős foglalkoztatás terén ugyanis egészen elképesztő helyzetek állnak elő. Pedig, mint azt Fándly Marius, a nagyváradi adóhivatal helyettes vezetője hangsúlyozta, a kormány a bér- és adóreformmal azt akarta elérni, hogy csökkenjen a társadalombiztosítási költségvetés hiánya, és hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak is ugyanolyan szintű és mértékű egészségbiztosítási szolgáltatásért cserébe legalább a minimálbérnek megfelelő hozzájárulást fizessenek be. Fándly elmagyarázta, hogy a kormány a bevezetett adóreformmal a munkaadókat és a munkavállalókat akarta sarkallni arra, hogy teljes normában dolgozzanak, és ezzel akarta megoldani azt a problémát is, hogy sok estben a munkaadó nem fizette be a dolgozó társadalombiztosítási járulékait, így amikor a munkavállaló kórházba került vagy nyugdíjba ment, kiderült, hogy nincs egészségbiztosítása vagy nyugdíja, mindazonáltal a cég mulasztása csak kihágásnak minősült. Az új rendszerben a munkavállalótól vonják le a járulékokat, és ha ezt a munkaadó elmulasztja, akkor ez bűncselekménynek számít. Így várhatóan csökkenni fog azoknak a rosszhiszemű munkaadóknak a száma, akik nem fizetik be a járulékokat a munkavállalók után. Korábban megtörtént az is, hogy sokan részmunkaidőben alkalmazták magukat, hogy meglegyen a biztosításuk, de azon felül nem járultak hozzá az egészségbiztosító rendszerhez.

Akik rosszul jártak

Az igazgatóhelyettes megítélése szerint tehát a munkavállalók többsége jobban járt ezekkel a módosításokkal, amelyek ráadásul a munkaadónak sem jelentenek plusz költséget, azt viszont elismerte, hogy ez a rendszer negatívan érinti azokat a részmunkaidős munkavállalókat, akiknek nem jön ki a napi nyolc óra munkaidejük és bruttó fizetésük nem éri el a minimálbért, azaz az 1900 lejt, hiszen előfordulhatnak esetek, hogy a befizetendő járulékok összege nagyobb, mint maga a jövedelem. Fándly Marius véleménye szerint az lenne a legkorrektebb, ha a részmunkaidősöket a ledolgozott munkaidő alapján adóztatnák meg, a kérdés csak az, hogy milyen egészségbiztosítás jár a részmunkaidőben dolgozóknak, illetve ha visszatérne a korábbi rendszer, ezzel megint kinyitják a kaput a rosszhiszemű munkaadók előtt. „Az nem egy korrekt dolog, hogy valakinek több legyen a járuléka, mint a teljes fizetése, ilyen nincs sehol Európában, de meg kell oldani az egészségbiztosítás differenciálását is” – jelezte a hivatalvezető.

Rossz a dolgozónak

Gönczi József, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) alelnöke szerint világos a kormánynak az a szándéka, hogy visszaszorítsa a fekete munkát, ami a részmunkaidős alkalmazással való visszaélésből származik, viszont vannak olyan szektorok, amelyekben valóban csak nyolc óránál kevesebb munkaidőre van szükség a munka elvégzéséhez, így a törvény nagyon visszaveti azokat a vállalkozásokat, amelyek reálisan részmunkaidőben alkalmaznak dolgozókat. Sőt, minél kevesebb munkaidővel alkalmaznak valakit, az annál nagyobb kiadást jelent a cégeknek. Gönczi József szerint erre a problémára megoldást jelentene az, ha csak bizonyos gazdasági szektorokra, például az építőiparra alkalmaznák, vagy fordítva, kiválasztanának olyan szektorokat, a tanügyet, a reklámanyag terjesztést stb., amelyekben nem kellene alkalmazni ezt az adózási módot. Dan Octavian, a Bihar Megyei Cégek Egyesületének elnöke lapunkkal azt közölte, hogy Bihar megyében tavaly július és december között mintegy 4600 részmunkaidős állás tűnt el, miközben egy évvel korábban, 2016-ban ugyanabban az időszakban csak ötszáz ilyen munkahely szűnt meg, az is főként az építőiparban. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a munkahely-csökkenés főként az ötven év fölöttieket és azokat sújtotta, akiknek már nincs sok évük a nyugdíjig, és akik már nem tanulnak ki egy új szakmát, ezért különféle szakképesítést nem igénylő tevékenységekkel próbálnak némi pénzhez jutni. „És most ezeket az embereket hagyják jövedelem nélkül” – fogalmazott Dan Octavian.

Abszurd

A Bihar Megyei Cégek Egyesületének elnöke kifejtette, hogy ez a rendszer a vállalkozásokat is negatívan érinti, hiszen mesterségesen megnöveli a kiadásaikat. „A törvényhozó feltételezi azt, hogy a munkaszerződés napi nyolc órára szól, holott a munkavállaló csak napi kettő-négy órányi munkát végez, viszont a munkaadónak a kettő, három négy órától a nyolc óráig tartó különbözetet is be kell fizetnie adóként, vagyis arra az időszakra is adót fizet, amikor a munkaadó nem végez munkát számára” – fogalmazott Octavian, hozzátéve, hogy ez volt az oka annak, hogy sok vállalat kénytelen volt elbocsátani részmunkaidős alkalmazottait. Ez a rendszer abszurd helyzeteket is teremthet, hívta fel a figyelmet Octavian: bizonyos esetekben egyetlenegy munkavállaló után, akiknek a napi munkaideje nem éri el a nyolc órát, a cégek összesen napi 56 óra után is fizethetnek adót, pedig ugye egy nap csak huszonnégy órából áll! Az elnök elmagyarázta, hogy ez akkor történhet meg, ha például valaki takarítást vállal egy irodaházban és hét különböző céggel egyenként napi egy órás munkaidőre köt szerződést. Ebben az esetben mind a hét cég napi nyolc órás munkaidő után fizeti be az adót. Fándly Marius elismeri, hogy a törvény valóban lehetővé teszi azt, hogy ilyen helyzet előálljon, de mind ő, mind pedig Dan Octavian hangsúlyozták azt, hogy amennyiben a több részmunkaidős állásból kijön a napi nyolc munkaóra, akkor a munkaadók már nem a nyolc óra után, hanem csak a rájuk eső munkaidő alapján fizetik be a járulékokat. Dan Octavian szerint a megoldást az jelentené, ha visszaállna a korábbi rendszer. Hozzátette, hogy a Szenátusban már meg is szavazták a vonatkozó módosítást, de a Képviselőház még nem tűzte napirendre a kérdést.

Egyeztetés

Megszólaltattuk az ügyben Ioan Luciant, a Vállalkozók Országos Szövetségének (UNPR) elnökét is, aki elmondta, hogy most egy részmunkaidős dolgozó alkalmazása mintegy 35–40 százalékos többletkiadást jelent a vállalatok számára, ami országszerte komoly gondokat okoz különösen a kis- és közepes vállalkozások számára. Megjegyezte, hogy Bihar megyében több száz céget érint negatívan ez a rendszer. Lucian elárulta, hogy a vállalkozói érdekképviseletek találkozót kezdeményeznek a pénzügyminiszterrel ebben a kérdésben. „Nekünk semmi kifogásunk az ellen, hogy emeljék a fizetéseket az állami szektorban, de ezt ne a vállalkozói szféra rovására tegyék. A magánszektort afféle adományozónak tekintik, és nem bátorítják abban, hogy fejlődjön” – fejtette ki véleményét Lucian. Az elnök bejelentette: javasolni fogják a kormánynak, hogy az adópolitikára vonatkozó döntéseket a vállalkozói szférával történő tárgyalások előzzék meg, mert egyelőre azt tapasztalják, hogy bár meghallgatja a kormány vállalkozói érdekképviseleteket, a javaslataikat nem veszi figyelembe.

Adó- és bérpolitika

A kormány adó- és bérpolitikájának elemei: 2018. január 1-től kezdve 1450 lejről 1900 lejre emelkedett a bruttó minimálbér, ezzel egyidőben a társadalombiztosítási és az egészségbiztosítási járulék teljes mértékben átkerült a munkaadói részről a munkavállalói részre. Ennek hatásaként az esetek 99 százalékában megemelték a bruttó fizetéseket, hogy ne csökkenjen a munkavállalók nettó fizetése. A személyi jövedelemadó tizenhatról tíz százalékra csökkent, de ezzel a csökkentéssel arányosan növelték a társadalombiztosítási költségvetés bevételét.

Több a hozzájárulás, mint a fizetés

Ha egy munkavállaló két részmunkaidős állást vállal egyenként napi egy órás munkaidővel és a két cégtől egyenként kétszáz lej bruttó fizetést kap, akkor a 200 lejből levonják a 10 százaléknyi egészségbiztosítást és a 25 százaléknyi nyugdíj-hozzájárulást, a maradékból pedig levonják a tíz százalékos jövedelemadót. A munkavállaló megkapja a két cégtől az egyenként mintegy 120 lejes nettó jövedelmét, de a két munkaadó be kell fizesse a járulékkülönbséget 1900 lejig, azaz a minimálbér összegéből levonják a dolgozó kétszáz lejes bruttó bérét, az így kapott 1700 lejre pedig kiszámolják a 45 százalékos adót, tehát a cégek egyenként havi 700 lej körüli adó-hozzájárulást kell fizessenek egy, a számukra napi egy órát dolgozó munkavállaló után.

Pap István