A zavargások kivizsgálását kéri az EU-tól a moldovai ellenzék

A zavargások kivizsgálását kéri az EU-tól a moldovai ellenzék

Európai uniós küldöttség
Chisinauba menesztését kérte
csütörtökön az egyik legnagyobb
moldovai ellenzéki párt a parlamenti
választások nyomán kialakult
zavargások és erőszakos
cselekmények kivizsgálására.


“A Liberális Párt arra
kéri az Európai Uniót
és az Európa Tanácsot:
menesszen küldöttséget a Moldovai
Köztársaságba
annak
kivizsgálására, hogy mi
történt Chisinauban április
7-én és 8-án” – mondta
Dorin Chirtoacha
pártvezető, a főváros
polgármestere, azzal vádolva a
hatóságokat, hogy ők állnak a
zavargások mögött.

“A hatóságok provokálták ki
és segítették az
államfői és a parlamenti
épületek
megrongálását. Az
épületeket durva provokátorok
támadták meg, akik a moldovai
különleges szolgálatok tagjai” – tette
hozzá Chirtoacha, akinek pártja 12,75
százalékos eredményt ért el
a vasárnapi választásokon.

A moldovai kormány a szomszédos
Romániát vádolta meg a
zavargások szításával,
és szerdán kiutasította a
román nagykövetet.
Állítólag román
újságírókat sem engedtek be
az országba.

“Noha megértjük, hogy nagyon bonyolult
Moldova és Románia viszonya, arra
szólítjuk fel a moldovai kormányt,
hogy állítsa helyre a normális
viszonyt” Bukaresttel – hangzik az EU-trojkát
alkotó francia, cseh és svéd
külügyminiszter közös
nyilatkozata.

Az uniós illetékesek
értésre adták, hogy az EU
kész bővíteni kapcsolatait
Moldovával, de csak olyan
együttműködés
képzelhető el, amely összhangban van
az európai értékekkel és
elvekkel – jelentette Veres Béla, az MTI
tudósítója,
Cristian Diaconescu román
külügyminiszter csütörtöki
bukaresti sajtóértekezletén
bejelentette: Románia azt tanácsolja
állampolgárainak, hogy tekintettel a
chisinaui eseményekre lehetőleg ne
utazzanak a Moldovai Köztársaságba.
A román diplomácia vezetője
“önkényesnek és
diszkriminatív jellegűnek”
minősítette a chisinaui
hatóságoknak a román
állampolgárokkal szemben életbe
léptetett korlátozó
intézkedéseit, elsősorban azt, hogy
ezentúl csak vízummal utazhatnak be
Moldovába – jelentette Garzó Ferenc, az
MTI tudósítója.

Diaconescu jelezte, hogy Románia a
történtektől függetlenül
szeretné fenntartani a folytonosságot
Moldovához fűződő
kapcsolataiban.  

Az orosz külügyminiszter szerint
Oroszországnak és az
Egyesült Államoknak nem szabad
olyan helyzetbe hoznia a volt szovjet
tagköztársaságokat, hogy
dönteniük kelljen, kit választanak
szövetségesnek, mert ez befolyási
övezetekért folyó harchoz vezetne.
Szergej Lavrov leszögezte, hogy nem
engedhetőek meg az ilyen “rejtett napirendek”.
Moszkva nem tesz ilyet, hanem
kölcsönösen hasznos kapcsolatok
fejlesztésére törekszik mindenkivel
– tette hozzá Lavrov egy
csütörtökön közzétett
interjúban. Az orosz külügyminiszter
szerint a moldovai események megnehezítik
a Dnyeszter menti rendezést. “A Dnyeszter
mentiek jogosan vetették fel, hogy készek
(ugyan) egységes moldovai államban
élni, de ha az ország elveszíti
identitását, maguk fognak dönteni
arról, mit tegyenek” – mondta a
külügyminiszter.

A dél-ukrajnai Odesszában
letartóztattak egy moldovai üzletembert,
akit azzal vádolnak, hogy pénzelte a
chisinaui zavargásokat és
államcsíny megszervezését
kísérelte meg. Az ukrán
belügyminisztérium egyik illetékese
csütörtökön az ITAR-TASZSZ orosz
hírügynökséggel
közölte, hogy Gabriel Statit kiadják
Moldovának.

Az ellenzék vitatja a vasárnapi
parlamenti választás
eredményét, amely szerint a
kormányzó kommunista párt nagy
fölénnyel győzött. Az
ellenzék hétfőn
tüntetésekbe kezdett, majd kedden
zavargások törtek ki, tüntetők
egy időre megszállták, s
feldúlták a parlamentet és az
elnöki hivatalt.

A Chisinauból érkező hírek
szerint a kommunista párt végül csak
60 mandátumot szerzett a 101 fős
parlamentben, s az ellenzék elvben blokkolhatja,
hogy a kommunisták jelöltjét
válasszák meg államfőnek a
törvényhozásban.