A világi és egyházi törvények összefonódnak

A világi és egyházi törvények összefonódnak
Szatmár megye – Varga Attila alkotmányjogászt és parlamenti képviselőt, az egyházak jogállását szabályozó törvény egyik szakértőjét a gencsi botrány kapcsán kérdeztük a felekezetek autonómiájáról.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület fegyelmi bizottságának döntése alapján hivatalából felfüggesztett gencsi lekipásztor ügyében komoly vitát szül, hogy megsérti-e az egyház autonómiáját a világi bíróság azzal, hogy felülbírálja ezt a döntést. Varga Attila alkotmányjogászt, a 2006-ban elfogadott, az egyházak jogállását szabályozó törvény szakértőjét kérdeztük erről.

Egymásra épül

Lapunknak elmondta, hogy bár nem ismeri teljes részletességgel Báthory Gyula lelkipásztor ügyét, az Alkotmányban tételesen szerepel, hogy az állam elismeri és garantálja a felekezetek autonómiáját, de ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatják a világi törvényeket. Ennek az előbb említett 2006-os törvény ad keretet, jelezve, hogy a felekezetek belső rendszabályzatát magába foglaló kánonok előírásai valójában kiegészülnek a világi jogszabályokkal. Ha egy egyházi személy egy belső döntés ellen kér jogorvoslatot a világi bíróságnál, az megállapíthatja, hogy az eset túlmutat a liturgikus ügyeken és hozhat egy döntést, amit az egyháznak be kell tartania.

Lévén, hogy a tisztségéből felfüggesztett lelkipásztor munkaviszonyban állt az egyházzal, munkakönyvel rendelkezik, a munkatörvénkonyv cikkelyeire hivatkozva kérhette a jogorvoslatot a világi törvénykezéstől. Más kérdés, hogy visszahelyezheti-e tisztségébe azt a lelkészt a világi bíróság, akiről az egyház fegyelmi bizottsága levette a palástot. Ez ennél bonyolultabb ügy, lévén, hogy nem egy egyszerű munkaadó-munkavállaló viszonyról van szó, így az ügy végkimenetele rendkívül fontos precedenst is eredményezhet.

Nagy Szabolcs