A VI. Partiumi Írótábor tagjai Érsemjénben

A VI. Partiumi Írótábor tagjai Érsemjénben

Bihar megye – A VI. Partiumi
Írótábor résztvevői
pénteki napjuk nagyrészét
Érsemjénben töltötték,
és látogatásuk kapcsolódott a
község egyik nagy szülöttének,
Kazinczy Ferencnek az emlékére meghirdetett
emlékév rendezvénysorozatába.


A háromnapos tábor második
napján Érsemjénbe
látogattak a VI. Partiumi
Írótábor résztvevői. A
meghirdetett programot kicsit módosítva a
kultúrházban köszöntötte a
megjelenteket Barabás
Zoltán
, a Partiumi
Írótábor Egyesület
elnöke, aki megköszönte Balazsi
József
polgármesternek a
vendéglátást, ugyanakkor meg is
dícsérte a község szemmel
látható
fejlődéséért. A
polgármester örömét fejezte ki,
hogy az írók társadalmának
képviselői ellátogattak
Érsemjénben, ahol a helyiek Kazinczy
Ferenc szállóigévé
vált mondásainak szellemében
próbáltak és
próbálnak élni. Akkor is
így tettek, amikor menekíteni kellett a
nyelvújtó szobrát, akkor is,
amikor bukszusbokrokkal takarták az avatalan
szemek elől – „Jót s
jól!” –, és ma is, amikor
„a jót meg kell tenni, akkor is, ha
bántanak érte”.


 Hozzászólások,
méltatások

Szóllát Tibor,
Hajdú–Bihar megye
Közgyűlésének alelnöke is
a dícséret szavaival kezdte
(kultúrház, Kazinczy kert), majd az
írótáborral kapcsolatban
megjegyezte, hogy a magyarságnak nemzeti
elkötelezettségű
értelmiségre lenne szüksége.
Mezey Katalin költőnő, a a Tokaji
Írótábor
kuratóriumának elnöke Kazinczy
életművét méltatta, azt, hogy
szorgalmazta az anyanyelv általános
használatának bevezetését.
Székelyhídi Ágoston
író, irodalomtörténész
a Kazinczy emlékév, és ehhez
kacsolódóan a magyar nyelv éve
témakörében tartott
előadást. Ebben szót ejtett
nyelvművelésről és
–oktatásról, az ehhez
kapcsolódó jogokról és
lehetőségekről, az anyaország
elszakított részek iránti
felelősségéről, és
kiderült, mindezek hogyan fonódnak
össze történelmi szálakkal.
Jó látni, hogy méltó
körülmények között
ápolják a község
szülötteinek, közöttük
Kazinczynak is az emlékét, kezdte
hozzászólását Kiss
Attila
, Hajdúböszörmény
polgármestere, a budapesti
Országgyűlés kulturális
bizottságának tagja.


 Néptánc
ráadásként


Mellbevágó tenyként
említette Kiss Attila: Kazinczy ma román
állampolgár lenne! Utalt ezzel nem csak a
történelmi változásokra, de
elsősorban arra, hogy Magyarország hogyan
kezeli a kettős
állampolgárság
kérdését… A meghirdetettől
eltérően nem vett részt az
eseményen Tőkés
László
püspök,
EU–képviselő egyéb
elfoglaltsága miatt.
Üdvözlését Kovács
Zoltán
egyházkerületi
főgondnok tolmácsolta, aki egyben
elismerését fejezte ki azoknak, akik
manapság a kultúra terén
tevékenykednek. A kultúrházbeli
program „ráadása” az
Ezüstperje
néptánccsoport
ördöngősfüzesi és
szatmári táncokból
összeállított műsora volt,
melyet vastapssal viszonzott a
közönség.

Látogatás az
emlékházban
 


Az írótábor tagjai a
kultárháztól a pár
lépésre lévő Kazinczy Ferenc
mellszobor megkoszorúzásával
folytatták programjukat. A szobornál
beszédek nem hangzottak el, Meleg
Vilmos
színművész Kazinczy
Ferenc Ráday című versét
szavalta el. Azt követően a
Kazinczy–Fráter–Csiha
Emlékházban
CsorbaTerézia tanárnő
kalauzolta a vendégeket, kik később
(Tőkés püspök megüzent
kérésének eleget téve) a
református templomba is ellátogattak. Ott
Fülöp János
lelkész beszélt a templomról,
melyben 1759–ben keresztelték meg
Kazinczyt. És, mivel nem csak igével
él az ember, az érsemjéni
kirándulás ebéddel zárult,
melyen Balazsi József polgármesterter
látta vendégül az
írótábor tagjait a
kultúrház alagsori nagytermében.