„A vesztesnek is lehet értékelhető teljesítménye”

„A vesztesnek is lehet értékelhető teljesítménye”
Pénteken a váradi Ady Endre Líceum könyvtárának olvasótermében folytatódott a Szacsvay Akadémia. Szakály Sándor történész, a Veritas Intézet főigazgatója A magyar honvédség a második világháborúban címmel tartott előadást.

Az érdeklődőket Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte.

Szakály Sándor történész, a budapesti Veritas Intézet főigazgatója bevezetőjében arra tért ki, az 1920-as években milyen következménnyel járt, hogy a trianoni békeszerződés értelmében korlátozva volt a magyar honvédség haderejének fejlesztése, és miként próbálták ezt valahogyan kicselezni. Arra hívta fel a figyelmet: 1927-ben kitörési pontként jelentkezett az olaszokkal való együttműködés, jelentős változást azonban a ’30-as évek hoztak, amikor egy adott pillanatban Gömbös Gyula lett a hadügyminiszter. Bevezették az úgynevezett k-toborzást, ami kötelező volt egy képzett haderő kialakítása érdekében, valamint a „levente-törvény” is elősegítette ezt, hiszen a sport és a katonai képzés kéz a kézben járt. Aztán a ’30-as évek közepe táján a korábbi békecsinálók is kezdtek rájönni arra, hogy Versailles-ban valamit elrontottak, és felcsillant a korrekció lehetősége.

1938-ban több jelentős, a későbbi események szempontjából meghatározónak bizonyuló történelmi esemény is zajlott: a hitleri Németország megszállta Ausztriát, néhány hónappal később pedig Horthy látogatást tett Németországban, illetve az akkor Jugoszláviához tartozó Szlovéniában tanácskozott a kisantant. A Magyar Királyságban valamennyi politikai tényező által célul kitűzött revízió szempontjából előrelépésnek számított még, hogy Németország megfogalmazta igényét a Szudéta-vidékre is- magyarázta a történész. Hozzátette: jelképes és szép feladatot teljesített a honvédség azáltal, hogy harc nélkül bevonulhatott a Felvidékre.

Don-kanyar

1939-ben felmerült ugyan annak esélye, hogy fegyveres konfliktus nélkül visszatérjen Kárpátalja is, de a háború előszele azért már érződött. A Molotov-Ribbentrop-paktum megkötése után aztán felgyorsultak az események, és szeptember 1-jén, mint ismert, Lengyelország lerohanásával kitört a második világháború. Szakály Sándor részletesen felvázolta, hogy milyen álláspontra helyezkedett, illetve erkölcsi dilemmával küszködött Teleki Pál miniszterelnök, majd a főbb információkra koncentrálva ismertette kronológiai sorrendben a történéseket, nem feledkezve meg természetesen Erdélyről és Délvidékről, a kassai bombázásról, a hadüzenetről és a hadsereg mozgósításáról. A Don-kanyari tragédiáról úgy nyilatkozott: ez volt az első komoly megmérettetése a magyar királyi honvédségnek olyan körülmények között, melyre korábban nem készült fel. A honvédségnek az egész második világháborúban tanúsított magatartásával kapcsolatban pedig azon meggyőződésének adott hangot, hogy ez azt bizonyította, hogy „a vesztesnek is lehet értékelhető és tisztességes teljesítménye”.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter