A versenyképesség növelésére törekszik az ADLO

Alina Silaghi, a Nagyváradi Helyi Fejlesztési Ügynökség (ADLO) főigazgatója tájékoztatott. A szerző felvétele
Alina Silaghi, a Nagyváradi Helyi Fejlesztési Ügynökség (ADLO) főigazgatója tájékoztatott. A szerző felvétele
Több oktatási-képzési programban is szerepet vállal a Nagyváradi Helyi Fejlesztési Ügynökség (ADLO) a város munkaerő-piaci versenyképességének növelése érdekében, fejtette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Alina Silaghi főigazgató.

 

A Nagyváradi Helyi Fejlesztési Ügynökség (ADLO) idei évi célkitűzéseiről, illetve az ADLO által menedzselt három váradi ipari park helyzetéről tartott sajtótájékoztatót tegnap Alina Silaghi, az ügynökség főigazgatója. Elöljáróban elmondta, hogy az I. számú ipari park 130 hektáron terül el, a II. számú ipari park 83,5, míg a III. számú ilyen létesítmény 15 hektáros. Mindhárom létesítményben vannak még szabad telkek, az I. számú ipari parkban két parcella, a II. számúban 50 hektárnyi, a III. számú ipari parkban 7,8 hektárnyi szabad terület van még. Elhangzott, hogy a tavaly a legnagyobb befektetés 12,2 millió euró volt, melyet a WDP Developement RO cég eszközölt a II. számú ipari parkban: az említett befektető egy ipari gyártó csarnokot épített 76.068 négyzetméteren, ez a befektetés 440 munkahelyet generál, ugyanis a felépített csarnokban egy autóalkatrész gyártó vállalat fog termelni. A sajtótájékoztatón kiosztott anyagból kiderül, hogy az ADLO jelenleg három külföldi vállalattal folytat tárgyalásokat, melyek összesen 55 millió euró értékben kívánnak beruházni, és ezek nyomán több mint 500 munkahely teremtődne. Ezek mellett számos hazai kis- és nagyvállalattal is tárgyal az ADLO.

Bejutási mód

Alina Silaghi a továbbiakban kifejtette, hogy kétféleképpen lehet bejutni valamelyik váradi ipari parkba: az első módozat az, amikor az ADLO árverésre bocsátja az ipari parkokban lévő telkeket. Egy-egy ilyen árverésen bárki részt vehet, aki korábban küldött egy szándéknyilatkozatot arról, hogy az ipari parkban szeretne befektetni, és megírja, hogy mekkora területre lenne szüksége, illetve hogy mennyi munkahelyet kíván létrehozni. Az ipari parkok szabályzatai fenn vannak az ADLO honlapján (www.adlo.ro), mindegyik ipari parkra van Övezeti Városrendezési Terv, tehát rögzítve vannak az építkezési feltételek az ipari parkokban. A befektetési minimum 70 euró/négyzetméter. A másik módozat a közvetlen tárgyalás azokkal a befektetőkkel, akik több mint ötmillió euró értékben kívánnak beruházni az ipari parkok valamelyikében. Mint Alina Silaghi elmondta, első körben csak bérelni lehet az ipari parkokban lévő telkeket, és csak a beruházás megvalósítása után van módjuk a befektetőknek megvásárolni a telket, aminek az a magyarázata, hogy az ADLO nem az ingatlanokkal való üzletelésben érdekelt, hanem azt akarja, hogy olyan befektetők érkezzenek a városba, amelyek munkahelyeket teremtenek. Silaghi bejelentette, hogy márciusban lesz az idén az első telekárverés mindhárom ipari parkban lévő szabad parcellákra.

Oktatás

A főigazgató a továbbiakban az ADLO idei évi nagy projektjéről, a Regionális Oktató és Képzési Központ megvalósításának a tervéről beszélt az újságíróknak. Elárulta, hogy idén január 31-én nyújtották be a 2,9 millió értékű pályázatot az INTERREG RO-HU programhoz. Ebben a projektben az ADLO a vezető partner, társpartnerek pedig a váradi Vuia és Brâncuşi iskolák, valamint Biharkeresztes polgármesteri hivatala. A főigazgató kifejtette, hogy ennek a projektnek a keretében három, hat és kilenc hónapos képzéseket tartanak a jelenlegi munkaerőpaci igényeknek megfelelő szakterületeken (mechatronika, IT, textilipar stb.). A projekt kertében az ADLO a II. számú ipari parkban egy épületet is felhúz majd, amelyben laboratóriumok, konferenciaterem és tantermek kapnak helyet, de kérdésünkre válaszolva elmondta, amennyiben pályázatuk nyer, akkor már az idén nyáron el lehet kezdeni a képzéseket a Vuia és a Brâncuşi iskolákban. Silaghi kifejtette, hogy a vállalkozásoknak kell a képzett munkaerő, de nincs idejük három-négy évet várni addig, amíg a szakiskolákból kilépnek a diákok, ennek a helyzetnek a feloldására jönne létre ez a képzési központ, ahol nem pusztán elméleti, de gyakorlati képzést is kapnak majd a jelentkezők. Mint Silaghi kiemelte, az ipari parkban lévő vállalatok által üzemeltetett gyártósornál lesz alkalmuk gyakorolni a tanulóknak. A képzésen 15–64 év közötti személyek vehetnek majd részt, semmilyen más megkötés nincs atekintetben, hogy ki kaphat majd képzést ebben a központban és – a projekt első öt évében legalábbis – a képzés is ingyenes a jelentkezők számára. Alina Silaghi megemlítette azt is, hogy jelenleg mintegy százötven gyerek vesz részt Nagyváradon duális képzésben, melynek lényege az, hogy a tanintézményeken kívül az ipari parkokban lévő vállalatok is kiveszik a részüket a tanulók képzéséből. Az ebben a programban részt vevő vállalatok 200 lejes ösztöndíjat adnak a tanulóknak, akik emellett a minisztériumtól is kapnak 200 lejt ösztöndíj gyanánt. Silaghi említést tett arról is, hogy a nemzetközi iskolában, mely 2017 szeptemberében kezdte meg működését Nagyváradon, jelenleg tizenhat gyerek tanul az óvodában és első osztályban, köztük vannak külföldi és romániai, sőt váradi szülők gyerekei is.

Versenyképesség

A nemzetközi finanszírozású projektek között említette Alina Silaghi az intermodális csomópont megvalósításának a tervét is. Újságírói kérdésre válaszolva a főigazgató elmondta, hogy több befektetővel tárgyalva azt a jelzést kapták, hogy amennyiben megépülne az intermodális közlekedési-szállítási csomópont, az nagyban javítaná Nagyvárad esélyeit abban, hogy a befektetők ide jöjjenek beruházni. Kérdésünkre válaszolva pedig azt mondta, hogy ez a csomópont akkor is optimálisan működtethető majd, ha nem épül meg a belátható jövőben az Észak-erdélyi autópálya. Arra a kérdésünkre, hogy a többi romániai várossal összehasonlítva milyen pluszt tud nyújtani Nagyvárad a befektetőknek, Alina Silaghi azt válaszolta, hogy egyrészt Nagyvárad földrajzi fekvése jelent előnyt, hiszen ez Románia egyik legnyugatibb városa, nagyon közel van hozzá a magyar–román határ, továbbá például Kolozsvárral összehasonlítva itt mintegy tíz százalékkal olcsóbb megvalósítani egy beruházást, és a különböző engedélyeket is könnyebb itt megszerezni.

 

Ipari parkok

Romániában összesen 76 ipari park van, melyekben mintegy 60 ezer ember dolgozik. A három nagyváradi ipari parkban jelenleg 5500 dolgozó keresi a kenyerét, ez a szám 2020-ig várhatóan 6200 lesz, jelezte előre Alina Silaghi.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .