A váradi városháza felépítésének története

A váradi városháza felépítésének története

Nagyvárad – A XVIII. Festum Varadinum
rendezvénysorozat keretében hétfő
délután Kádár József
jogász tartott előadást a
nagyváradi Városháza
felépítésének
történetéről
levéltári kutatások alapján.


A vetítettképes előadás
kezdetén Kádár
József
jogász elmondta: tavaly
nyáron merült fel az ötlet
Biró Rozália alpolgármester
részéről, hogy érdemes lenne
levéltári kutatások alapján
utánajárni, hogy milyen
engedélyeztetési folyamatokon
 ment keresztül a nagyváradi
városháza építése. A
szavakat tettek követték,
Kádár József felkereste a
Országos Levéltár helyi
kirendeltségét, s az ott talált
adatokat kiegészítette a Péter
I. Zoltán

helytörténésznek, a Bihari
Napló volt munkatársának a
könyveiben, illetve a kilencvenes években
megjelent Boldog Várad
 című kiadványban
olvasottakkal. Mint az előadás során
elhangzott, 1714-től kezdve az akkori Kispiac
tér északkeleti részén
található Sas csapszék
 egyik termében gyűltek össze
először a Városi Tanács tagjai.
Az 1807-ben korszerűsített
épület 1836-ban a tűz martaléka
lett, de 1837-ben
újjáépítették. Az
ingatlan az 1851-es árvízet
átvészelte, azonban az 1860-as
évek kezdetére eléggé
leromlott állapotba került, nem felelt meg
az egyesített Nagyvárad
igényeinek.


A 19. század vége felé
tehát egyre sürgetőbbé
vált egy új városháza
építése. Busch Dávid
városi főmérnök 1895.
júniusi beadványában
helyszínként a Szent
László-templommal szembeni egykori
püspöki lakot  jelölte meg.
A beadványt több szakbizottság is
tárgyalta, majd 1895. november 11-én a
Városi Tanács is megvitatta,
részletes jelentést terjesztve a
törvényhatósági testület
elé. Utóbbi november 14-i
ülésén elfogadta az
építési programot, és
megbízta a Városi Tanácsot, hogy
írjon ki pályázatot  a
városháza tervének
elkészítésére.

Ifj. Rimanóczy
Kálmán


A pályázatra összesen kilenc terv
érkezett, melyek azonban a 700 ezer
koronában megszabott
építési költségek
túllépése miatt nem feleltek meg a
kiírásnak. Négy
pályaművet azonban egyenként 2000
koronáért az
elbíráló bizottság
megvételre  ajánlott a
közgyűlésnek. A
városházi építő
bizottság az 1898. június 27-i
ülésén azt javasolta, hogy
ifj.Rimanóczy
Kálmán
a megvásárolt
tervek egybevetésével bizassék meg
az új terv
készítésével”. Az
építész ennek eleget is tett,
elkészítette a tervet, amit
díjtalanul  a város
rendelkezésére bocsátott.


Az egykori püspöki lakot 1901. október
21-én kezdték el bontani, a
városháza
alapozásához  pedig 1902.
február 26-án fogtak neki. Az új
székház 1903. októberére
lett kész, de megnyitása és a
rendkivüli díszülés 1904.
január 10-re maradt. Kádár
József a városháza
építésében jelentős
szerepet játszó Rimler
Károly
polgármester
életére is kitért, és a
toronyórát is bemutatta, melyet
később a jelenlevők személyesen
is megtekintettek.

Ciucur Losonczi Antonius