A válság okai: pénzügyi kapzsiság és fogyasztói mohóság

A válság okai: pénzügyi kapzsiság és fogyasztói mohóság

Nagyvárad – Az etika (hiánya) a
gazdaságban – mit remélhetünk
és mit nem? – ezzel a címmel tartott
előadást Zsolnai László egyetemi
tanár szombaton délután a
nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen.


A szombati esemény volt a
„premierje” az
Ész-Közelben elnevezésű
előadás-sorozatnak, amelyet a
nagyváradi Pro Economia
Társaság
és a PKE
Közgazdaságtudományi Kara

szervez, és amellyel az általános
közgazdasági ismeretek szintjének az
emeléséhez szeretnének
hozzájárulni. Zakota Zoltán
egyetemi tanár, a Pro Economia
Társaság vezetője tudatta: a terveik
szerint havi rendszerességgel
megszervezendő előadásokkal
szeretnék elérni, hogy a
közgazdaságtan
„emberközelibbé” váljon.
A fogalmak tisztázásán
kívül céljuk javítani e
tudományág általános
megítélésén,
közhasznú ismeretek
megszerzését elősegíteni,
bemutatni és elemezni az aktuális
gazdasági problémákat.

„A helyzet drámai”


Az első előadás
témáját mondhatni „maga az
élet” szolgáltatta: a
gazdasági világválság. Az
ezt kiváltó okokról, a
várható
következményekről és a
lehetséges megoldási
módokról is beszélt igen
tartalmas, érdekfeszítő
előadásában Zsolnai
László
egyetemi tanár, a
Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai
Központjá
nak igazgatója.
„A helyzet drámai” – e
szavakkal vezette fel mondandóját,
pár adattal a nem szakmabeliek
számára is
közérthetővé téve, hogy
milyen komoly kihívással szembesül
az emberiség: Anglia elveszítette egy
éves teljes nemzeti jövedelmét, a
világ vezető gazdasági
hatalmában, az USA-ban a pusztulásnak, a
gazdasági visszaesésnek a
nagyságrendje elképesztő. Ady
Endre
egyik versének címét
idézve (Mi Urunk: a pénz) a
kiváltó okokra is
rávilágított Zsolnai
László: „Két dolog
összekapcsolódása az, ami ezt a
bukást okozta: elképesztő
méretű pénzügyi
kapzsiság és elképesztő
méretű fogyasztói
mohóság”.

Ökológiai
„lábnyomok”


Túlfogyasztás van a világon, amit
az ökológiai lábnyom is jól
mutat: az USA-ban például 600%-os az
ökológiai túllépés. A
világ országai közül
egyedül Perunak 100%-os az ökológiai
lábnyoma (annyira kellene csak ártani a
természetnek, mint a peruiak, jegyezte meg az
előadó), Nepálé pedig 50%-os,
tehát nekik megtakarításaik vannak
a természeti erőforrásokat
illetően. Németország és
Hollandia esetében két és
félszeres az ökológiai
túllépés, ami, nagyon fejlett
országok lévén elfogadható.
Nem mondható ez el viszont
Romániáról és
Magyarországról, ahol, annak
ellenére, hogy az életszínvonal
messze elmarad az előbb említettektől,
az ökológiai lábnyom 200%-os.

Más élet, más
hozzáállás


Zsolnai László szerint a
válságból „másfajta
élettel és másfajta
hozzáálással” lehetne
kilábalni, „egy nagy gazdasági
fogyókúra kellene”, az energetika
és az élelmiszertermelés
területén pedig az országoknak
helyi, autonóm decentralizált rendszert
kellene működtetniük. „Nem lehet
visszatérni arra a gazdasági szintre, ami
volt”, de az előadó szerint nem is
kell, hanem inkább arra kellene törekedni,
amit angol nyelven „decent
life
-ként” határoznak meg, nem
feledve azonban azt, hogy a
„gondtalanság” nem
feltétlenül függ az
anyagiaktól.

Tököli Magdolna