A valóságos problémák megoldására fordítani a tudást

Pálfi József, a nagyváradi PKE rektora köszöntötte a résztvevőket
Pálfi József, a nagyváradi PKE rektora köszöntötte a résztvevőket
Szombat délelőtt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen tartották meg a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program helyi lezárását. A szakmai konferencián az előadások mellett beszámoltak az eddigi infrastrukturális beruházásokról és a tervekről is.

 

A konferencia résztvevőit, meghívottjait és előadóit Demeter Ignác Attila köszöntötte, közük Pálfi Józsefet, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorát, Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettest, Halász Ferencet, az RMPSZ partiumi alelnökét, Tankó Veronikát, a Bihar megyei tanfelügyelőség óvodai és elemi oktatásért felelős tanfelügyelőjét, valamint Demeter Emőke Csillát, a Partiumi Módszertani Oktatási Központ vezetőjét, a konferencia szervezőjét. A megnyitó beszédek során elsőként Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora szólalt fel. Elmondta, a PKE számára, nemzetstratégiai szerepének szempontjából kulcsfontosságú a partiumi és az erdélyi magyar pedagógusi utánpótláshoz való hozzájárulás, illetve az, hogy kreatív, felkészült, fejlődésre kész pedagógusok taníthassák a következő generációkat. Az egyetemen három síkon folyik a pedagógusképzés (óvó- és tanítóképzés, tanárképzés, pedagógusi továbbképzés), az intézmény szorosan együttműködik az RMPSZ-szel, másfél évvel ezelőtt partneri szerződést is kötöttek. Elmondta az egyetem azáltal tehet a társadalomért, ha a tudományos tudást a valóságos problémák megoldására fordítják. Ilyen probléma például a pedagógusoké is, akik abba a nehézségbe ütköznek, hogy differenciált nevelést kellene nyújtaniuk egy olyan rendszerben, ami központosított, bürokratikus és jobbára frontális, előírt nevelési célokban gondolkodik. A probléma orvoslására a környezet megváltoztatásával szemben legkönnyebben a szakmai fejlesztés segítségével tehetnek előrelépést, a program ezt a célt szolgálja. A program szakmai részének kidolgozásában a PKE oktatói vettek részt. Köszönet illeti az magyar kormány óvodafejlesztési programja mellett az RMPSZ-t is az együttműködés lehetőségért, de a résztvevő pedagógusokat is – mondta el az egyetem rektora.

Tankó Veronika Zita, óvodai és elemi oktatásért felelős tanfelügyelő beszédében elmondta: szükség van ilyen találkozásokra, ahol szakmailag és lelkileg is megerősíthetik egymást a pedagógusok, hiszen nem igaz az az előítélet, hogy az óvónők „csak” játszanak a gyerekekkel.

Beruházások

Halász Ferenc, az RMPSZ partiumi alelnöke az eddigi megvalósításokat, illetve a terveket ismertette. Romániában összesen 19 beruházás folyt és folyik a program első ütemében, ebből Bihar megyében három építkezés zajlott, kettő Váradon és egy Bihar községben. A támogatás első ütemében hét és fél milliárd forintot biztosítottak fejlesztésre, ebből az összegből a történelmi egyházak és az RMPSZ is részesült 2/3 – 1/3 arányban. Hozzátette: az egyházak csak beruházásokat végeznek, a továbbképzés, a játszótér és az eszközfejlesztés az RMPSZ-re marad. Léteznek közepes és nagy beruházások, Bihar megyét érintve a munkálatok 2019-ben fognak elkezdődni: a katolikus egyház tulajdonában lévő óvodaépület mellé, bővítésként létesül egy új, multifunkcionális terem, a nagyváradi evangélikus egyház által a templom udvarán működtetett óvoda épülete mellé egy régi magtárépület helyére egy multifunkciós épületet terveznek, Biharon pedig az óvoda épületének teljes körű felújítása várható. A programban országszerte összesen 223 játszótér létesül, ebből nyolc Bihar megyében, 231 óvodában eszközfejlesztés történik (Biharban szintén nyolc óvodát érint), ezek a berendezések legkésőbb decemberben eljutnak az óvodákba. A második ütemterv pénzügyileg még többet jelent, mint az első, a szélesebb értelemben vett Erdély számára tizenegy és fél milliárd forintról van szó, a pénz megítéléséről kormányhatározat még nem született. Ez az ütemterv szintén négy szeletet tartalmaz, 24 helyszínen lesznek beruházások, 14 helyszínen fejlesztések (játszóterek telepítése, mikrobusz-vásárlások, eszközfejlesztés) várható. Továbbra is lesznek képzések, a meglévő két akkreditált képzés mellett egy harmadik is indul, a negyedik szeletben pedig a működtetési költségekre különítenek el pénzt. Nem tartozik a programhoz, de az RMPSZ felvállalta, hogy felnőttképzés keretében, egy akkreditált kurzuson keresztül megpróbálja a csecsemőgondozási képzést megszervezni, ugyanis az országban nem folyik effajta képzés. A képzés nyomán várhatóan jövő év szeptemberétől a bölcsődékbe szakképzett nevelők léphetnek be –mondta el az RMPSZ partiumi alelnöke.

Szakmai képzés

Demeter Emőke a program szakmai képzésének oldalát ismertette. A képzések Budapestről indultak, itt ugyanis képzői fejlesztésben részesült 39 óvodapedagógus, ezt regionális képzések követték: Nagyváradon a korai intervenció kérdései és néhány területe, óvodai projektpedagógia, cselekvő, felfedező tevékenység módszertana, Válaszúton pedig néptánc-módszertan témakörökben zajlottak a képzések. Konferenciasorozat zajlott többek között Nagyváradon is Óvodapedagógusok a gyermekközpontú óvodákban és Óvodai nevelés a társadalmi kihívások kontextusában (zárókonferencia) címmel. Két akkreditált továbbképzésen vehettek részt az óvodapedagógusok (Kompetenciafejlesztés népi hagyományok által, Differenciált óvodai nevelés a szociális környezet kontextusában). A tavalyi évben Magyar sarkok elnevezésű didaktikai fejlesztőcsomagokkal gazdagodtak az óvodák, míg idén 1100 darab módszertani könyvcsomagot osztanak és osztottak ki, a Bihar megyeiek a szombati zárókonferencia keretében vehették át ezeket.

Előadások

A továbbiakban a résztvevők két plenáris előadáson vehettek részt: Benedek Árpád, a Csillagocska Zeneóvoda zenepedagógusa Kompetenciafejlesztés népi hagyományok által Bihar megye vonatkozásában címmel tartott előadást, amelyben rámutatott a népi hagyományok közösségformáló erejére, értékére, arra, hogy Biharnak is vannak elfeledett, saját néphagyományai, népdalai és -viselete, ilyen például a pulitéros tojásfestés, vagy a szintén köröstárkányi népviselet, ami reneszánszát éli. Balogh Brigitta, a PKE docense, szakmai koordinátor Differenciált óvodai nevelés a szociális környezet kontextusában címmel tartott előadást, kiemelvén a program képzéssorozatának fő célkitűzéseit. Ezeken a képzéseken a pedagógusok egymástól tanulhatnak, megoszthatják tapasztalataikat. Az előadó beszélt a „szülőpedagógiáról” is, arról, hogy pedagógus és szülő között eredményes kommunikációt kell kialakítani, hiszen a pedagógus szemszögéből a problémákon nem segít sem a „megrendelő-szolgáltató” szemléletmód (vagyis, hogy eleget kell tenni a szülő elvárásainak), sem az, ha ellenséget lát a szülőben. Szülő és pedagógus is tanulhat egymástól. Kitért arra is, hogy mennyire fontos önmagunk fejlesztése, illetve arra is rámutatott, hogy bizonyos értelemben minden gyerek sajátos nevelési igénnyel rendelkezik, hiszen nincs két egyforma gyermek.

Szekcióülések

A zárókonferencia a továbbiakban szekcióüléseken folytatódott: Farkas Tünde Jolán moderálásával a projektmódszer óvodai alkalmazásáról, Bordás Andrea moderálásával az érzelmi intelligencia fejlesztésének lehetőségeiről, Tankó Veronika moderálásával pedig az ünnepek adta nevelési lehetőségekről értekeztek.

János Piroska