A vallásszabadság napja: január 13.

Az Erdélyi Unitárius Egyház létrejöttének időpontját az 1568. január 6–13. napjain Tordán tartott országgyűléshez kapcsoljuk. Ez alkalommal az országgyűlésen részt vevő rendek a vallási ügyek tárgyalása kapcsán megfogalmazzák azt a híres határozatot, mely kimondja a szabad vallásgyakorlatot.

 

„Urunk őfelsége miképpen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religio dolgáról végezőtt, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésébe azont erősíti, tudniillik, hogy midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon”.

 

Ennek a törvénynek a kimondásától számítjuk a XVI. századi radikális reformációnak a kibontakozását és az erdélyi unitárius egyház megalakulását. Erdély viharos történelmében ennek a törvénynek a tiszteletben tartása teremtette meg azt a lehetőséget, hogy közel 450 éve a keresztény felekezetek viszonylag békésen éltek egymás mellett, és saját szellemi értékeikkel gazdagították szülőföldjüket.

 

Az emberi jogokért, a jézusi tanításban gyökerező méltóbb emberi életért vívott évezredes küzdelemben a vallásszabadságért való harc egyik fontos fejezete az 1568-as tordai országgyűlési határozat. Egyetemes vonatkozásban sokan írtak erről a kérdéskörről, de néhány írást leszámítva még mindig kevesen tudják, hogy Erdély történetének egyik kimagasló szellemi vívmánya a négy bevett vallás szabadságának a biztosítása. Ezen a téren messze megelőzte Európa fejlettebb nyugati részét a késői középkorban.

 

A reformáció különböző irányzatainak képviselői keményen meg kellett küzdjenek a szabad vallásgyakorlatért. Az erdélyi rendek bölcsességére mutat, hogy ezt a határozatot megfogalmazták, és törvénybe iktatták egy olyan korban, amikor a vallásos türelem kérdése még ismeretlen. Mi, erdélyi unitáriusok fontosnak tartjuk, hogy emlékezzünk azokra a napokra, amikor Tordán ez az országgyűlési határozat megszületett, hiszen napjainkban sem mondhatjuk el, hogy az emberiség életében ez egy megoldott kérdés.

 

A politikai és gazdasági zűrzavarban vergődő világunkban jó olyan példákat említeni, melyek segítenek, hogy megtaláljuk az emberhez méltóbb életre vezető utat. Isten iránti hálánkat fejezzük, hogy János Zsigmond fejedelem és az erdélyi rendek az evangélium tanításának szellemében példát mutattak a vallási türelemről nemcsak az akkori világnak, hanem a ma emberének is.

 

Január 13-án, pénteken délelőtt Tordán és Kolozsváron délután ünnepi megemlékezésre kerül sor. Meglátogatjuk a nemrég felújított tordai történelmi múzeumot, ahol megtekinthető Körösfői Kriesch Aladár restaurált festménye az 1568-as vallásszabadságot kihirdető országgyűlésről.

Minden velünk emlékezni és ünnepelni akaró testvérünket szeretettel várjuk istentiszteleteinkre!

 

Bálint Benczédi Ferenc püspök