A vajdasági magyarok védelmében

Az Európai Parlament ún. mini-plenárisának ülésén, 2010. március 24-én, Tőkés László erdélyi képviselőnk – nem első esetben – a vajdasági magyarok védelmében emelte fel a szavát. Napirend előtti felszólalásában arra kérte Jerzy Buzek európai parlamenti elnököt, hogy határozottan lépjen fel a szerbiai „magyarellenes terrorizmus” leállítása érdekében.

Említésre méltó, hogy tavaly novemberben európai képviselőnk írásbeli úton kereste meg az EP lengyel elnökét a temerini magyar fiúk ügyében, akiket egy szerb provokáció nyomán kirobbant kocsmai verekedés következtében ítéltek mindösszesen 61 esztendei börtönbüntetésre. Az öt fiatalember esete azért is kirívó, mivel hasonló esetekben a többségi elkövetőket futni hagyják, s a szerb hatóságok a „magyarveréseket” nem bűncselekményként, hanem – jobb esetben – puszta kihágásként kezelik.

Ezen hosszan elhúzódó, mindmáig orvosolatlan ügy eseménynaptárába az is beletartozik, hogy múlt év márciusában, Becsey Zsolt akkori EP-képviselő kezdeményezésére, illetve Tőkés László szervezésében közmeghallgatást tartottak az Európai Parlamentben. A rendkívüli fellépést az tette szükségessé, hogy a 2004 januárjában Vajdaságban járt EP-tényfeltáró bizottság jelentése – a hivatalos előírások ellenére – azóta sem került az ebben illetékes Emberi Jogi Bizottság (DROI) napirendjére. Egészen furcsa és szembetűnő, hogy az Európai Parlament mintha részrehajló módon fedezni próbálná a délvidéki magyarellenes atrocitásokat – ezenközben helyt adva Szerbia uniós felvételi kérelme benyújtásának.

Miközben legutóbb Temerinben is valóságos embervadászat folyt a magyarok ellen, ezzel párhuzamosan pedig különösebb nehézségek nélkül folyik egyes települések (Szabadka stb.), illetve a közszféra általános magyartalanítása, hasonlóképpen érthetetlen, hogy nem csupán az Európai Unió, de az anyaországi diplomácia is hajlamos szemet hunyni az egymást követő hullámokban támadó, államilag ellenőrzött – esetenként ösztönzött – magyarellenes lélektani hadviselés felett.

Mindezeket figyelembe véve, egészen indokolt újból és újból határozottan felvetni és következetes módon napirenden tartani a délvidéki magyarság helyzetét. Az EU-csatlakozásra hajtó szerb kisebbségi kirakatpolitika opportunizmusán átlátva, továbbra is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy – a koppenhágai kritériumoknak megfelelően – az emberi és kisebbségi jogok maradéktalan biztosítását az ország uniós felvételének előfeltételéül szabják.

Brüsszel, 2010. március 25.
Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

F E L S Z Ó L A L Á S

a szerbiai magyar nemzeti közösség védelmében

Milosevics országában, a szerbiai Vajdaságban (Vojvodina) tovább folynak a magyarverések. A tetteseket vagy felmentik, vagy vádat sem emelnek ellenük.

A Vajdaságban évtizedekkel ezelőtt mintegy 400 ezer magyar élt, és a lakosság 1/3 részét tették ki. A kényszerű elvándorlás és a masszív többségi betelepítések miatt számuk azóta 290 ezerre, számarányuk pedig 13%-ra csökkent.

A kisebbségek tömeges megveretésének módszerét a hírhedt szerb titkosszolgálat, az UDBA vetette be, különösképpen az albánok ellenében. Ennek „spontán” hagyománya folytatódik a jelenben a magyarokkal szemben, szülőföldjükről való elűzésük céljával.

Tisztelt Jerzy Buzek elnök úr!

  • Az Európai Parlament határozottan lépjen fel a délvidéki magyarellenes terrorizmus leállítása érdekében!

  • Szerbia EU-csatlakozásának képezze előfeltételét a világháború utáni tömeggyilkosságok több tízezernyi áldozatáért kijáró igazságtétel, valamint a mindmáig folytatódó magyarellenes erőszak beszüntetése!