A vaddisznókat lelövik, ugye?

Akt.:
A vadászbirtokot idén is csak kívülről lehetett filmezni. A szerző felvételei
A vadászbirtokot idén is csak kívülről lehetett filmezni. A szerző felvételei
Sajtóinformációk szerint közel kéttucatnyi vendéget fogadott Ion Ţiriac bankár Bályok melletti birtokán, kikkel csütörtökön újra levadászták az erre a célra tenyésztett vaddisznókat. A vadászokkal együtt a média is megjelent, bár hívatlan vendégként.

A címben Sydney Pollack amerikai rendező híres filmjét parafrazáltuk (melyben lovakról van szó eredetileg), utalva arra, hogy két év kihagyás után újra vadászathoz népesült be Ion Ţiriac egykori teniszező, bankár vadászbirtoka a Bályok melletti Nagyalmás határában, az ott erre az alkalomra nevelt vaddisznók sorsa ezzel meg is pecsételődött. Az első vadászatot 2005-ben tartották Bályoknál, az utóbbi két év kihagyását az okozta, hogy Ţiriac a terület birtokviszonyát érintő nézeteltérésbe keveredett az illetékes erdészettel, ám addig sem maradt el a tehetősek szórakozása, a Krassó-Szörény megyei Érszegen szarvasok kerültek a puskacsövek elé.

A nézeteltérés rendeződni látszik, ezt mutatja, hogy szerdán egymás után érkeztek Ţiriac vendégei a váradi reptérre, hogy csütörtök reggel a mintegy 1100 hektáros területen megkezdődhessen az idei vadászat. Ugyancsak sajtóhírekből tudjuk, hogy pontosan 22 a vendégek száma (a vendéglátóval együtt), számukra ugyancsak 22 lőállást alakítottak ki, ahonnan nyugodtam lődözhetnek, rendelkezésükre áll továbbá 15 kísérő és 6 terepjáró is.

Hogy egy másik amerikai filmet is idézzünk: ami Vegasban történik, az Vegasban is marad – ehhez az elmélethez tartják magukat a vadászat szervezői is. Kérdésünkre Daróczi Mihály, Bályok alpolgármestere elmondta: a korábbiaknál is nagyobb titkolózás övezi az idei vadászatot, az sem kirívó, hogy az önkormányzatot nem is értesítették semmiről (amire egyébként nincs is kötelezettség). Így nem tudni például azt sem, hogy kik látják el a hajtók feladatait, ugyanis idén nem a helyi lakosok köréből toborozták azokat. A korábbi években így történt, és állítólag megérte – nemcsak hajtónak lenni, de hallgatni is a kerítésen belül történtekről, mivel a pénz mellett az elejtett apróbb vadakból is lehetett részesülni.

Azt is megtudtuk, hogy maguk a falubeliek is a sajtóból tájékozódnak. Már, akit érdekel, mert láthatóan nem okoz pezsgést a mondén esemény. Csütörtök reggel egykedvűen vették tudomásul a nagyalmásiak, hogy PRESS feliratú, vagy egyenesen a médium nevét viselő járművek sorjáznak át a falun. A falun, ahol láttunk legutóbbi ottjártunk óta néhány igen szemrevalóan rendbe tett épületet, ám az úton mintha ugyanazokat a gödröket kellett volna kerülgetni. A vadászbirtok bejárata előtt, az úton a legismertebb hírtévék közvetítőkocsijai sorjáztak, a kollégáknak láthatóan eseményszámba ment, hogy jött egy újabb sajtós alulírott személyében. Ugyanis gyakorlatilag nem történik semmi a sajtó által is látható térségben. A tévések egy része már kora hajnaltól ott strázsált, de mint elmondták, csak elsötétített autókat láttak behajtani, azóta esetleg ki vagy behajt egy-egy jármű, és… ennyi. „Ez van”, összegzett egy operatőr magyarul, tudva, hogy melyik lapot képviselem. A szikrázó napsütésben volt idő nézegetni a valóban szép, megnyugtató tájat, ám ez a nyugodtság nem mindig volt jellemző a tévésekre, hiszen időnként élőben kellett bejelentkezzenek, és, ugye mondani is kellett valamit…

A bejárat őrei egykedvűen figyelték a sajtósok időtöltését, illetve látható komolysággal ellenőrizték azokat a járműveket, melyek bebocsátást nyertek. Míg ott voltunk, egy teherautó, egy személykocsi és egy vélhetően hűtőkocsi ment be. Mi pedig kint arról nosztalgiáztunk, hogy bezzeg a korábbi években még az állatvédők is itt voltak, nem elhanyagolható ingyen reklámot csapva maguknak. Volt, mikor az aszfaltot alkalmi teniszpályává alakították (utalva a gazda sportolói múltjára), máskor vaddisznójelmezt öltöttek, de léggömbbel és drónnal is próbálkoztak, utóbbi két esetben igen vigyázva, hogy ne tévedjenek a vadászbirtok légterébe. Most sehol senki, időnként madárrajokat láttunk a fák f0lé rebbenni, ebből az spekuláltuk ki, hogy valahol, a dombok mögött talán puska durrant. Ha esetleg valóban, azt sem hallottuk. Visszafelé tartva látom, Nagyalmás utolsó házának kertjében egy idős, fejkendős asszony ássa a kertjét. Alig pár száz méter választja el őt a pénzemberektől – mégis, micsoda távolság van közöttük… Aztán azon elmélkedem, hogy a vadászat mindig is „úri sport” volt, ami ellen lehetett és lehet ágálni. Sőt, nemcsak pénzemberek űzik, hiszen akár az Érmelléken is látom gyakran (legutóbb pár napja, amikor a hagyományőrző huszárok év eleji portyájára igyekeztem), hogy egy-egy dűlőben több terepjáró, erősebb személykocsi parkol: biztos jele, hogy a közelben vadászat van.

Hogy az idei Ion Ţiriac-féle vadászatbak mi az eredménye, úgy értem, hány állat esett áldozatául, az is megtudjuk bizonyára napokon belül. Ahogyan máskor is volt, a húst idén is várhatóan szociális intézményeknek ajánlják fel. Korábban arról is volt szó, hogy az üzletemberek rendszeres jelenléte esetleg felvirágoztathatja a környék gazdaságát. Nos, ez láthatóan elmaradt, eddig legalábbis. Az azonban lehetne egy haszna ezeknek a nagyvilági összejöveteleknek (ahogyan szakemberektől hallottam), hogy a vaddisznók lelövése feletti médiacirkusz oldalvizén esne egy kis fény a vadgazdálkodás hiányosságaira is.

A vadászat vendégei

Sajtóértesülések szerint 22 pénzember vett részt a vadászaton, ők: Ion Ţiriac – bankár, házigazda; Klaus Mangold – a Daimler cég volt igazgatója, a Rothschild pénzügyi tanácsadócsoport elnöke; Wolfgang Porsche – a nevét viselő autógyártó cég örököse; Robert Peugeot – a Peugeot konszern többségi tulajdonosa; Csányi Sándor – az OTP Bank elnöke; Stefano Ricci – a nevét viselő divatcég vezetője; José Merino Jiménez – spanyol bankár; Pepe Merino – spanyol üzletember; Volker Schmid – Európa egyik legnagyobb sport-reklám üzletembere; Mark D. Miles – az Indycar igazgatója, Hulman & Co, ATP-fejlesztő; Dimitrie Sturza – üzletember; Inigo Herrera – spanyol politikus, volt EP-tag; Alfred Baumhauer – a Cartier márkanevű luxustermékek gyártója; Sandu Georgescu – üzletember; Alexander Pappas – üzletember; Wolfram Zoller – iparmágnás; Dragoş Grigoriu – reklámügyi üzletember, a Tempo Group alapítója; Markus Friesacher – osztrák üzletember; Nestor Shufrych – ukrán üzletember, politikus; Tinu Sebeşanu – vendéglátóipari üzletember; Siegfrield Wolf – osztrák üzletember; Dragoş Dobrescu – üzletember, a Monaco-csoport tagja.

Rencz Csaba



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .