A túl alacsony házakra vetnének ki többletadót Váradon

A túl alacsony házakra vetnének ki többletadót Váradon
A nagyváradi önkormányzat arra készül, hogy többletadó kivetésével kényszerítsen rá egyes ingatlantulajdonosokat arra, hogy lebontsák ingatlanukat, vagy emeletet építsenek rá. Az önkormányzat munkatársai csütörtökön ismertették a tervezetet.

Eduard Florea, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója, Adriana Lipoveanu, a főépítészi hivatal ügyvezető igazgatója és Eugen Panescu építész, a város általános városrendezési tervét elkészítő Planwerk cég képviselője álltak a sajtó elé tegnap ennek az elképzelésnek az ismertetésével, de mivel érezhetően zavarban voltak és meglehetősen zavaros magyarázatokat adtak, ezért érdemesebb magának a szabályzat-tervezetnek a szövegét alapul véve tájékoztatni olvasóinkat.

Tervezet

A szabályzat-tervezet első cikkelye kimondja, hogy célja jobban kiaknázni a város épített örökségét, továbbá javítani a történelmi belváros és a fő útvonalak urbanisztikai arculatát, vagyis azt akarja a város, hogy az utcáknak egységes arculatuk legyen, illetve hogy a belvárosi telkeken lévő alacsony ingatlanok magasabbak legyenek, mert a szabályzat kidolgozói szerint így gazdaságilag és turisztikai szempontból is jobban kihasználhatók. A szabályzatot a város Általános Városrendezési Terve alapján meghatározott történelmi belvárosban, valamint a város fő útvonalain fogják alkalmazni, konkrétan a Ștefan cel Mare, a Dacia, a Vitéz (Decebal), az Aradi út, a Rulikowski (Armatei Române) út, a Borsi út, a Kolozsvári út, az Averescu út, a Ghillányi (Cantemir) út, a Püspöki út (Matei Corvin), a Szőllősi (Nufărului), a Transilvaniei utca és a Körös (Vladimirescu) utca is a hatálya alá esik. A belvárosban és az említett utakon egy egységes urbanisztikai koncepciónak kell megfeleljenek az épületek, de ezt a koncepciót még csak egy ezután elvégzendő tanulmány alapján alapozzák majd meg. Viszont már most rögzíti a szabályzat-tervezet, hogy mely épületek nem illeszkednek bele a koncepcióba: egyrészt azok, amelyek kiugranak az utcafrontból, ezzel úgymond akadályozzák a gyalogos-, vagy közúti közlekedést, illetve azok az ingatlanok, amelyek alacsonyabbak a mellettük lévő épületeknél. Ezeknek az ingatlanoknak a listáját minden év november 30-ig összeállítja a főépítészi hivatal, és ezeknek a tulajdonosai 50 százalékos többletadót fizetnek majd. Ettől az adótól csak egyféleképpen lehet majd megszabadulni: az utcafrontból kiugró ingatlanok tulajdonosai úgy, hogy lebontják épületüket, vagy annak egy részét, az alacsony ingatlanok tulajdonosai pedig úgy, hogy hozzámagasítják a közelükben lévő ingatlanhoz a saját épületüket. Az intézkedéseket nem alkalmazzák a műemléképületekre, áll a tervezetben.

Kérdések

Az újságírók számos kérdést tettek fel a szabályzattal kapcsolatban, melyek zömére nem kaptak világos, megnyugtató választ. Eduard Florea azt hangsúlyozta, hogy az utcafrontból kiugró, valamint a környező épületeknél alacsonyabb épületek „hátrányosan érintik a környék esztétikáját”, de hogy konkrétan mely épületekről is van szó, azt csak az év végére elkészülő tanulmány fogja rögzíteni. Florea kiemelte azt is, hogy ezzel a többletadóval ösztönözni akarják a tulajdonosokat arra, hogy megtegyék azt, amit kell, de arra a kérdésünkre már nem tudott választ adni, hogy hol vannak a szabályzatban a pozitív ösztönző eszközök, például a hitelnyújtás lehetősége azoknak a tulajdonosoknak, akik készek lennének emeletráépítésbe beruházni. „Ez a szabályzat egy üzenet a polgármesteri hivatal részéről arra, hogy a tulajdonosok használják ki jobban ingatlanukat” – fogalmazott Florea. A terv ismertetői nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal az ingatlanokkal, amelyekre nem lehet ráépíteni. Az sem világos, hogy abban az esetben, ha egy utcában van egy magasabb épület, és a többi alacsony, akkor mindegyik alacsony épület tulajdonosa kell majd többletadót fizessen, míg nem lesz ugyanolyan magas, mint a kiugró ingatlan. Annyit azért el tudtak mondani, hogy az általános utcamagasságot meghaladó ingatlan tulajdonosai nem kell többletadót fizessenek, Eugen Panescu ebben a vonatkozásban a Körös utcai toronyházat és a sétálóutca mögött épült tömbházat említette példaként. „Nem” volt a válasz arra a kérdésünkre, hogy azonosítottak-e épületeket, amiket le kell majd bontani. Florea ennek kapcsán azt mondta, hogy a város nem kötelez senkit arra, hogy lebontsa az épületét, hanem csak jelzi azt, hogy a tulajdonosoknak a jövőben lehetőségük lesz lebontani a házukat. Amikor pedig azt kérdeztük, hogy a tulajdonosoknak enélkül a szabályzat nélkül nincs meg az a lehetőségük, hogy lebontsák az ingatlanukat, Florea úgy reagált, hogy nem érti a kérdést.

Csak nálunk

Panescu az újságírók kérdésére bevallotta azt, hogy hasonló intézkedésre nem ismer példát sehol a világban. Ezek után azt kérdeztük, hogy akkor kié volt ez az eredeti ötlet. Eduard Florea azt válaszolta, hogy az alapelvekkel Ilie Bolojan polgármester állt elő. Sőt, még a városháza dolgozója is kérdést tett fel a jelenlevőknek, azt tudakolva, hogy a városvezetésnek fontosabb az ide látogatók véleménye, mint az itt lakóké? Florea erre úgy reagált, hogy az általános vélemény számít, és azt kell megnézni, hogy mit nyer a város összességében ezzel az intézkedéssel. A szabályzattervezetről július 2-án rendeznek közvitát.

Pap István