A törökök kiűzése volt a téma

A törökök kiűzése volt a téma
Nagyvárad- Szerda este a XXIV. Festum Varadinum keretében folytatódott a megyei RMDSZ által alapított Szacsvay Akadémia történelmi modulja. Ezúttal Gebei Sándor egri professzor tartott előadást.

A rendezvény felvezetéseként bemutatták a Mit akartak ezek a magyarok? című kötetet, mely Szilágyi Aladár interjúit tartalmazza a Szacsvay Akadémia tavaly zajlott történelmi előadásainak meghívottjaival. A kiadó Holnap Kulturális Egyesület részéről Szűcs László faggatta a szerzőt. Mint kiderült, az ebben a sorozatban immár negyedik könyvben a honfoglalástól a közelmúltig, háborúkban és békeidőkben a magyarság és különböző más népek kapcsolatai jelentik a fő témát, illetve az együttélés, az asszimiláció, a betelepítés, a kivándorlás, a nemzet fogalmának változása. Akik 2014-ben rendszeresen látogatták a Szacsvay Akadémia előadásait ingyen jutnak a kiadványhoz, mások számára pedig 20 lejbe kerül, és van még belőle néhány példány az RMDSZ Sas-palotabeli székházában.

A török kiűzése

Az ismertető után dr. Gebei Sándor egri professzor tartott előadást A török kiűzése Magyarországról. Az ország háború utáni jövője címmel. Expozéját a Királyi Magyarország felszabadítással kezdte, részletesen kitérve ennek különböző szakaszaira. Bécs török ostromával indított, majd folytatta a párkányi csatával és Esztergom visszavételével (1683), a Szent Liga megalakulásával (1684), Érsekújvár, Eperjes és Kassa kapitulációjával (1685), Buda ostromával (1686), a „második” Moháccsal és Caraffa eperjesi „vértörvényszékével” (1687), a pozsonyi diéta (1687) két jelentős végzésével- lemondás a szabad királyválasztásról és az ellenállási jogról törvénysértés esetén-, Nándorfehérvár elfoglalásával (1688), majd a törökök általi újbóli megszállásával (1690).
A felszabadító háború és az Erdélyi Fejedelemség (vagy a történész szerint Fejedelmi Magyarország) kapcsán szó esett I. Apafi Mihály szerepéről, Erdély kétszínű politikájáról, vagyis fokozatos behódolásáról, a balázsfalvi egyezményről (1687) és a fogarasi nyilatkozatról (1688), Thököly „trónkövetelő” akciójáról, Bethlen Miklós aktivitásáról és a kulcsfontosságú Diploma Leopoldinumról (1690-1691). A háború utáni „berendezkedési tervet” illetően információk hangzottak el a kameralisztika alapjainak lefektetéséről, az adózás új alapokra helyezéséről, a bányamonopóliumról, a gazdasági és pénzügyi intézmények átszervezésekről, a zsoldos hadsereg és a határvédelem problémájáról, Magyarország „megnémesítéséről és nem elnémesítéséről”.
Érdekes prezentációját a meghívott a fejedelem nélküli Erdélyi Fejedelemséggel: a Gubernium „kiforgatása”- a múlt (a sérelmek elleni tiltakozás) és a jelen (alkalmazkodás) konfliktusai-, II. Apafi Mihály és Bethlen Kata házassága (1694) és a Rabutin-éra, a karlócai béke (1699), I. Lipót diplomája a görög katolikus egyháznak (1699), illetve Bethlen Miklós Erdélyi jövőképe; valamint a Bánátban több szakaszban, III. Károly, Mária Terézia és II. József uralkodása alatt történt szervezett telepítésekkel zárta.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter