A tiszta forrás, mint őserő

A tiszta forrás, mint őserő
A Bihari Alma Mater Alapítvány baráti körének összejövetelén ünnepelték a berettyóújfalui Arany János Gimnázium alapításának 60. évfordulóját a művelődési központ zsúfolásig megtelt nagytermében.

A Himnusz elhangzása után az intézmény igazgatója köszöntötte az érdeklődőket. Domján János elmondta, hogy harmadik generációs iskolává vált az intézmény, és számukra az a legnagyobb elismerés, ha a volt tanítványok bízzák rájuk gyermekeik oktatását, nevelését.

A tablók megőrzik a hajdan volt diákok emlékét, a legendák övezte, nagyszerű tanárok alakját és azzal a megállapításával is egyet értett mindenki: hogy méltó példaképeink ők. Csermely László 50 évvel ezelőtt állt fel ugyan erre a színpadra. Most Ady Üzenet egykori iskolámba versét tolmácsolta olyan hitelesen, hogy aki hallotta, biztos nem fogja ballagó diák kezébe adni a költeményt. Arany János A bajusz c. művének feldolgozását a Fehér Mályva Hagyományőrző Egyesület tagjai adták elő, amelynek elnöke Jávor Jánosné Boros Magdolna és a darabot rendező Tokai Vincéné Pénzes Eszter is „aranyos” diák volt egykoron. Bartha Judit tanárnő és Hegyi Kornél hegedűjátékát követően Falucskai Jenő nyugalmazott igazgató kezdte az emlékezést, aki 33 évet töltött az iskola élén. A

z ő irányítása alatt nyerte el az iskola mai arculatát, és sok-sok költözés után 1969-ben a jelenlegi helyén talált otthonra az 1946-ban alapított gimnázium, amelyben azóta bevezetésre került a közgazdasági és az egészségügyi képzés is.  S. Nagy László szólt az első érettségizők nevében, akit először Sárdi igazgató út ösztönzött a 25 éves osztálytalálkozó megszervezésére. Azt mondta, „tapasztalatai arra utalnak, hogy ebben a térségben és ebben az iskolában még megmaradt annyi érintetlen tiszta forrás, „őserő, amelybe az ifjúság gyökeret ereszthet.”

Zákány József a szülői választmány elnöke személyes hangú megemlékezésében számba vette az őt tanító pedagógusokat, a nagy tanáregyéniségeket. A „Bihari Alma Mater Alapítványért díjat Pócsikné Anka Klára a kuratórium elnöke nyújtotta át Csermely Lászlónak, aki „oroszlánrész vállalt” az iskola évkönyvének kiadásában. Az iskola első igazgatójáról, Sárdi Jánosról elnevezett ösztöndíjat tíz diák vehette át. A díjak átadása és az emlékezések között a Bihar Táncegyüttes, a 11/B osztály Arany János életét bemutató műsora, alamint Nagyné Jankó Judit és Tóth Tamás előadása színesítette a programot. A Szózat elhangzása után a népes vendégsereg átsétált a gimnáziumhoz, ahol Borsányi-teremet avattak. Borsányi József magyart és francia nyelvet oktatott a gimnáziumban 1965-ig. A teremavató után kötetlen beszélgetéssel folytatódott a program a Szabó Pál kollégiumban, ahol Rácz Anikó festőművész és az „aranyos” diákok alkotásait is megtekinthették. 

A rendezvényen két öregdiákot kérdeztem a régi emlékekről : Kiss Lajos vegyészmérnök 1978-ban érettségizett a gimnáziumban. A Műszaki Egyetem elvégzése után a debreceni Biogálba került, azóta is ott dolgozik. Először a 25 éves osztálytalálkozón emlékezett az itt töltött évekre, majd egy munkatársa, Csermely László invitálta a gimnázium 50 éves évfordulójára, de akkor nem tudott eljönni. A Hajdú-bihari Naplóban olvasta a 60 éves találkozóra való felhívást, és úgy gondolta itt a helye.

Jól érezte magát az ünnepségen, de egy kicsit sajnálta, hogy a volt osztályából csak hárman jöttek el. Jován János a Veszprém Megyei Bíróság nyugalmazott tanácselnöke 1953–57-ig volt a gimnázium tanulója. Ha tehette, mindig itt részt vett az ötévenként rendezett osztálytalálkozón, de nagy élményt jelentett számára mikor az elmúlt esztendőben a régi néptáncosokkal találkozhatott. Az 1955-ben életre hívott néptáncegyüttessel 1956-ban Erdélyben, 1957-ben Bulgáriában töltött felejthetetlen napokat. Az októberi forradalom idején, mint kollégiumi titkár a diáktársaival együtt ő is ott volt a községháza előtt, mert Tarcsi Pista bácsi azt mondta a tanulóknak, hogy „mindig jelen kell lenni, ahol a nagy dolgok történnek.”

Kocsis Csaba