A tét: ne mások döntsenek helyettünk

A tét: ne mások döntsenek helyettünk
Nagyvárad- Az RMDSZ székházában sajtótájékoztatót tartott Biró Rozália szenátor. Három témáról beszélt: az Anyanyelvek Nemzetközi Napja, az Interparlamentáris Unió és a Képviselőház Külügyi Bizottsága által rendezett szeminárium, valamint a Nőszervezet EP-jelölt listája.

Csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján Biró Rozália szenátor arra hívta fel a figyelmet: 1999. november 17-én az ENSZ konferenciáján elfogadták és az Anyanyelvek Nemzetközi Napjának nyilvánították február 21-ét annak emlékezetére, hogy ezen a napon 1952-ben a bangladesi Dakkában a rendőrség meggyilkolt öt fiatalt, akik azért tüntettek, hogy a hivatalos pakisztáni urdu mellett az ő anyanyelvüket, azaz a banglát vagy másképpen bengálit is ismerjék el. (Ez csupán évtizedekkel később történt meg). 2008-ban az ENSZ közgyűlése pedig azt mondta ki, hogy a nyelvi sokszínűség és többnyelvű oktatás része a kulturális hagyományőrzésnek, egymás megértésének és elfogadásának, valamint a párbeszédnek, ezért egyik célkitűzés kell legyen a világ népei által beszélt nyelvek megőrzése és védelme.

A szenátor asszony ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy világ különböző országaiban különböző módon viszonyulnak az anyanyelv használatához: Nyugat-Európában például természetesnek veszik, és elfogadják azt, hogy valaki két-három nyelven beszél, máshol viszont feszültséget okoz az anyanyelvhasználat. Romániában bár körülbelül 90 százalékban biztosítottak a jogi keretek, azért mint ismert, a vonatkozó törvények gyakorlatba ültetésével problémák adódnak. Az RMDSZ fennállása óta következetes, ami az anyanyelvhasználatra, illetve a magyar nyelven történő oktatásra irányuló politikáját illeti. Noha ezen érdekvédelemnek köszönhetően komoly eredmények születtek, azért mindaz, ami az elmúlt 24 évben történt e téren korántsem elég, sőt, az utóbbi három-négy évben a román hatóságok úgy önkormányzati, mint országos szinten igyekeznek akadályokat gördíteni az anyanyelv használat bővítésre irányuló RMDSZ-es törekvése elé, ennek egyik jellemző példája éppen Várad. Biró Rozália szerint jogi szempontból jó megoldás lenne a kisebbségi státusra vonatkozó törvénytervezet elfogadása, melyet az RMDSZ már hat éve benyújtott a parlamentben, ugyanis ez konkrét határokat szab az anyanyelv használatot érintő jogok és kötelezettségek terén. Azt látni azonban, hogy román részről erre nincs meg a kellő politikai akarat, ha pedig igen, akkor az alkotmánybíróság kekeckedik. Egy konkrét esetet is említett: mint mondta, az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagjai kezdeményezték, hogy úgy módosítsák az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös számú törvényt, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek részaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező módon az egészségügyi intézményekben alkalmazzanak olyan szakdolgozókat, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét, azonban a javaslatot úgy a Miniszterelnöki Hivatal, mint a szenátus emberi jogi, közigazgatási és közegészségügyi szakbizottságai elutasították. Amúgy Románia számos vonatkozó nemzetközi szerződést és keretegyezményt ratifikált, különféle intézményeket is működtet, mégis amikor az RMDSZ nem kormánytényező, nincs benne a helyi vagy megyei vezetésben, tehát nem tud kellő politikai súlyt felmutatni, akkor a többség igyekszik egyre inkább háttérbe szorítani az anyanyelvi jogokat.

A parlament szerepe

Egy másik, de az előzőhöz némileg kapcsolódó témára áttérve, a szenátor asszony arról számolt be, hogy kétnapos emberi jogi konferenciát szervezett az Interparlamentáris Unió (IPU) és a Képviselőház Külügyi Bizottsága A kelet- és közép-európai nemzeti parlamentek szerepe az emberi jogok tiszteletben tartása terén címmel. A szemináriumon összesen 70 személy vett részt, köztük 40 parlamenti képviselő 13 országokból. Jelen volt mások mellett Anders B. Johnson IPU-főtitkár, Hertha Daubler-Gmelin, Németország volt igazságügyi minisztere és Rogier Huizenga programigazgató. Az emberi jogok kelet- és közép-európai tiszteletben tartásával kapcsolatban negatív kritikákként többek közt elhangzott: nem tudatos a térségünkben, hogy a politikai vezetők kell legyenek ennek a mozgatórúgói, sok helyen a békés tüntetéseket előre be kell jelenteni, ami retorziókhoz vezethet, a civil szervezetek tevékenységeit különböző módon nehezítik, korlátozzák az emberi jogi aktivisták szólásszabadságát, és az élet számos területén léteznek diszkriminációk. Biró Rozália azt a panelt vezette, mely a nemzeti parlamentek szerepének megerősítésével foglalkozott az emberi jogok biztosítása terén, és mint mondta, arról bontakozott ki élénkebb vita, hogy mit tudnak felvállalni ez ügyben a parlamentek és a szaktestületek. A tanácskozás végén arra a következtetésre jutottak: tudatosabban kell törekedjenek a politikai szereplők az emberi jogok védelmére; a parlamentek kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy elemzik, és ha szükséges, évente jelentés készítenek az emberi jogok tiszteletben tartásáról; állandó és valós párbeszéd kell a civil szervezetek és a társadalom véleményformáló erői közt arról, hogy ne az alapvető emberi jogok védelméről, hanem sokkal inkább egy, az emberi jogokat tiszteletben tartó kultúra kialakításáról tudjunk beszélni.

EP-választás

A közelgő európai parlamenti választással kapcsolatban Biró Rozália azt nyomatékosította: fontos ott lenni Brüsszelben, hogy ne mások döntsenek helyettünk. Úgy fogalmazott: lehet, hogy a két vágy három RMDSZ-es EP-képviselőnek nincs elég politikai ereje ahhoz, hogy saját álláspontját nap mint érvényesíteni tudja, viszont tudatosítani tudja ezek fontosságát mások számára is, lobbizni tud azért, hogy bővüljenek a jogaink. Az RMDSZ Nőszervezet EP-jelöltlistáján amúgy 11 hölgy szerepel, akiket a SZÁT majd rangsorolni fog az RMDSZ EP-jelöltlistáján. A Nőszervezet saját listáját Hegedűs Csilla kulturális főtitkár-helyettes vezeti, és mellette olyan nők szerepelnek a listán, akik gazdag szakmai múlttal, tapasztalattal rendelkeznek különböző szakterületen, van köztük például volt szenátor, Európa-szakértő, vállalkozó, főépítész, sajtóreferens és politológus. Ezekben a hetekben Hegedűs Csilla sorra látogatja a területi vagy megyei RMDSZ Nőszervezeteket, hogy ismertesse az EP-programot, a hölgyekkel való konzultáció nyomán pedig olyan főbb irányvonalak bontakoznak ki, mint a családközpontúság és – védelem szükségessége, munkateremtés, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség garantálása, valamint társadalmi összefogás az idősek felelősségteljes ellátása érdekében.

Ciucur Losonczi Antonius