A szerzetesi élet kezdeteiről

A szerzetesi élet kezdeteiről
Nagyvárad- Kedd délután a nyári szünet előtti utolsó találkozójukat tartották a Kanonok soron a Nobilitas Egyesület tagjai. Ezúttal Fejes Anzelm premontrei apát tartott előadást a szerzetességről.

Az egybegyűlteket köszöntő Mons. Fodor József vikárius, egyesületi elnök azt mondta: a Ferenc pápa által meghirdetett megszentelt élet évében azért hívták meg Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátot, hogy előadást tartson a szerzetesi élet kialakulásának kezdeteiről, mivel férfiágon ő az egyetlen képviselője a rendi életformának, hivatásnak Váradon. Az általános helynök ezután a család és a házasság fontosságáról is beszélt, majd szokás szerint Széll Katalin egyesületi titkár osztotta meg az alkalomhoz illő gondolatait a jelenlevőkkel.
Fejes Anzelm arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon a hívek pontosabb tájékoztatása érdekében a szerzetesi élet évéről beszélnek, de a két megnevezés nem ellentétes, hanem inkább kölcsönösen kiegészíti egymást, hiszen a szerzetesi életforma tulajdonképpen az egyház szentségének jele, a szerzetesek pedig imáikkal, apostoli munkájukkal az egyház szentségére helyezik a hangsúlyt. Ugyanakkor érdemes felfigyelni a családi és a szerzetesi létforma közötti kapcsolatra, hiszen általában ha a család krízisben van, akkor ez a szerzetességre is kihatással van.

Aszketikus életforma

A szerzetesi életnek amúgy tanbeli gyökerei- engedelmesség, szegénység, nemi tisztaság-, valamint ősegyházbeli alapjai vannak. A szerzetesek ugyanis a „kerüld a rosszat és tedd a jót” fogadalom jegyében tulajdonképpen az őskeresztények életstílusát próbálták utánozni. Meggyőződésük volt, hogy a szegénység és jó cselekedetek által is megélt ima egy fontos erőforrást jelent, mely a megosztással együtt továbbviszi az egyházat. Kezdetekben az ősatyák magányosan elvonultak a sivatagba, mint például Remete Szent Pál, és lényegesnek tartották azt, hogy elszigetelődjenek, illetve senki se zavarja őket. Remete Szent Antal egyfajta szellemi közösséget alkotott, a cönobita Paconius pedig kezdetleges kolostornak az alapításával és szabályzatnak a lefektetésével adott lendületet a keleti szerzetesség kialakulásának. Ebben a vonatkozásban feltétlenül említést érdemel a Keletet járó Szent Jeromos is. Rajtuk kívül léteztek világi aszkéták is, mint például Órigenész, a szerzetesi élet egyik fordulópontjának pedig az egyházüldözés vége tekinthető, amikor feszültség alakult ki a szerzetesek és a klérus tagjai közt olyannyira, hogy egymás „cikizése” bizonyos mértékben a mai napig fennmaradt- magyarázta az apát.
Míg Keleten az aszketikus életforma természetes volt, addig Nyugaton, vagyis a Római Birodalomban ki kellett vívja létjogosultságát, a Novacianus nevű filozófus félrevonulását például még Cornelius pápa is rosszallotta. Johannes Cassianus szerzetes a keleti atyák tanításait próbálta rendszerezni, a „libás” Tours-i Szent Márton püspök története ismert, Nolai Szent Paulinus püspök férfi és női kolostorokat alapított és levelezett korabeli keleti atyákkal, Vercelli Szent Özséb volt az első püspök, aki nőtlenségi fogadalmat tett, Szent Ágoston pedig több rendnek is regulát adott. Szent Benedek volt az, aki uniformizálta Európában a szerzetesi életet, és ezzel gyakorlatilag „csúcsra járatta” ezt, Szent Metód és Szent Cirill misszionáriusok neve pedig azért fontos magyar szempontból is, mert előbbi Morva és Pannónia érseke is volt, még a honfoglalást megelőzően.
Napjainkban egyébként Romániában 22 katolikus férfi szerzetesrend működik, és a legtöbben a moldvai minoriták vannak, körülbelül 240-en.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter