A Szent László tér egy egyveleg lesz

A Szent László tér egy egyveleg lesz
Nagyvárad városképének alakulása szempontjából meghatározó fontosságú a közelmúltban megkezdett főtérfelújítás. Cikksorozatunkban szakemberek véleményét kérdezzük, hogy szerintük milyen lesz az új Szent László tér, de felidézzük a főtér múltját is. Elsőként Pafka Ernő nagyváradi építészt kérdezte a Bihari Napló.

A Szent László tér megújítása kapcsán elsőként Pafka Ernő, közmegbecsülésnek örvendő váradi építészt faggattuk, aki nem rejtette véka alá aggályait. Emlékeztetett arra, hogy az Emődi Tamás váradi építész által készített, a városi tanácsban egyébként elfogadott térfelújítási tervet sokan azért nem szerették, mert túlságosan egyszerűnek ítélték. Ezzel szemben a megvalósuló felújítási terv díszítőelemekben sokkal dúsabb variáns, ami viszont Pafka Ernő szerint egy elhibázott kiindulópont. El is magyarázta, hogy miért gondolja ezt így: „A tér nem egységes, mert legalább négy stílusban épült ingatlanok határolják. Ráadásul a tér egyik részén van a Duiliu Marcu-féle értékes térkompozíció, ami azonban egészen más stílusú, mint a körülötte lévő épületek. Ezeket figyelembe véve szerintem két megoldást lehetett volna alkalmazni: vagy teljesen modern teret kellett volna kialakítani, amihez nagyon jól illett volna Emődi Tamás egyszerű megoldása, vagy kellett volna találjanak valamit, ami semlegesíti a teret olyan értelemben, hogy minél jobban érvényesüljenek a teret körbefogó épületek. De nekem úgy tűnik, hogy az építész, aki tervezte (Horia Gavris – bukaresti építész, formatervező – szerk. megj.), ki akart adni magából mindent. Gondolhatta, hogy végre van egy ilyen jó nagy munkája, és most megmutatja mindenkinek, hogy milyen tehetséges.”

Túlzsúfolt

A szakember álláspontja szerint nem kellett volna feltétlenül olyan „ultraegyszerű” térkialakítást végezni, mint ami az Emődi-féle eredeti tervben szerepelt, de nem is kellett volna olyan sok funkciót belezsúfolni, mint amennyi végül is belekerült a megvalósuló felújítása tervbe. „Vannak teraszok a Fekete-Sas-palota előtt, van egy bizonyos típusú zöldövezet, ráadásul szecessziós lámpatesteket terveztek oda, holott ilyenek soha nem voltak azon a téren. Modernebb, egyszerűbb lámpatestek jobban illenének oda. Emellett vannak teljesen más stílusú kutak is. Én például nem tettem volna kutakat se a térre” – fogalmazott Pafka Ernő. Ezek után nem meglepő az az állítása, miszerint „egy kicsit úgy tűnik, hogy egy egyveleget csináltak”. A továbbiakban kifejti, ő miképpen képzelte volna el a térfelújítást. „Én több zöldövezetet terveztem volna, mert amikor leköveznek egy teret, és nyáron legalább két hónapig negyven fok meleg van ott, akkor nagy szükség van árnyékra. És nem elég az, hogy vannak árnyékolók ernyőkkel. Normálisabb lett volna, ha a tér egy megfelelő helyére egy sor dúsabb növényzetet is tettek volna, ami árnyékot is ad, és esetleg a légkör mozgását is felfogja.”
Kérdésünkre válaszolva Pafka Ernő elmondta: építészetileg nem szükséges tartani magunkat a tér történetéhez és a hagyományokhoz, már csak azért sem, mert a város 19. századi egyesülésétől kezdve az első világháborúig vásártér volt a Szent László téren. Majd kivették onnan a piacot és kialakították a máig ismert teret. Az impériumváltás után, 1924-ben elkészítették a Duiliu Marcu által tervezett együttest, a tér másik oldalán pedig zöldövezeteket alakítottak ki. „Nekem tetszett a tér úgy, ahogy volt” – vallotta be Pafka Ernő, hozzátéve ugyanakkor, hogy a városnak nincs egy nagyobb tere, noha manapság divatos lett tágas tereket kialakítani a városokban.

Rossz közlekedés

Arra a kérdésünkre: mi az, amit a legrosszabbnak ítél a térfelújítási tervben, Pafka Ernő az autóközlekedésre vonatkozó megoldást jelölte meg. „ A közlekedés egyáltalán nincs megoldva. Nem kellett volna hozzákezdeni egy térátalakításhoz addig, amíg nem oldják meg a körülötte lévő forgalmat. Eddig a színház irányából egyenesen át tudtunk menni a temető irányába, de a jövőben miután átmegyünk a hídon, ahhoz, hogy a temető irányába mehessünk, először le kell térni jobbra, aztán balra, aztán még egyszer balra, és végül jobbra. Mivel a város alternatív útvonalat nem dolgozott ki, ezért azok, akik a színház irányából a temető felé akarnak eljutni, át fognak hajtani a Szent László téren, csak ahelyett, hogy egyenesen és gyorsan áthaladnának rajta, még vesznek egy csomó kanyart. Vagyis gyakorlatilag a város nem vonja ki az autóközlekedést a főtérről, csak jelentősen megnehezíti az átjutást a Szent László téren”.

Funkció

A számos kritika ellenére, az új Szent László tér be fog tudni tölteni egyes funkciókat, amelyeket szántak neki, mondja Pafka Ernő, aki szerint nagyszabású rendezvények megtartására alkalmas lesz a Szent László tér. Azzal kapcsolatban azonban már kétségei vannak, hogy a mindennapi életben, különösen a nyári időszakban találkozóhelye lesz-e váradiaknak. „A probléma az, hogy az összes terasz a Fekete Sas-palota oldalán van, és nyáron oda süt a nap délutánonként”. Ugyanakkor a Fekete Sas palota is tele van már teraszokkal, vendéglátóipari egységekkel, és a klíma szempontjából sokkal alkalmasabb is erre a célra a palota, mint a Szent László tér, magyarázta a szakember.

Pap István



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .